Érzésparalízis

11 2 0
                                    

Szemem előtt és szívemben a csillagok,
már el is felejtettem milyen az ha fontos vagyok.
Minden dobbanás és lélegzetvétel,
hogy őszinte legyek belülről tépked és éget.
Lehunyt szemem és remegő lelkem,
érinteni vágyik újra s újra a kezed.
Minden pillanat nélküled, minden kimondatlan szó,
apró érzések a szívem mélyén mint egy elsüllyedt hajó.
Nem jöhet a holnap, még pihenem a tegnapot,
Egyszer talán elmondom mi is volt aznap a bajom.
Százszor írom majd egy borítékra rá a neved,
Bocsánatot kérek előre ha megtudod, hogy szeretlek.
Minden csak egy elmosódott sárga fény,
Ha csillag lenne vajon kívánhatnék?
Nem kérnék sokat, csak elfelejteni téged,
Mindent amit mondtál, tettél értem.
Ha kívánhatnék minden éjjel a csillagos ég alatt aludnék,
Talán veled de most még a hiányoddal is tudnék.

l'art pour l'artOnde histórias criam vida. Descubra agora