Csábításból jeles (BEFEJEZETT)

4. Piros mint a paradicsom...

Nagyon buzgón írni kezdett a lapra, amitől kezdtem izgulni hogy mit fog írni. Ekkor Castiel megbökte a vállamat, és egy papírt fogott a kezében. Mi van itt levelező óra? Mindegy, elvettem tőle is, és megnéztem mi van ráírva.

Ne barátkozz azzal a sráccal... egy idióta kocka...

Nem igazán érdekelt hogy Castiel szerint nem kéne vele barátkoznom. Azért írtam neki is.

Haha, majd te mondod meg mit csináljak mi? xD

Hátra passzoltam neki a cetlit, majd hangosan kuncogni kezdtem amikor morogni kezdett. Idióta... pár másodperc múlva Armin megint dobta az össze gyűrt papírját, én pedig olvasni kezdtem.

Semmiség. Castiel egy beteg állat, soha ne dőlj be neki. (Csak tapasztalatból mondom, nem irígykedek) Nem is mutatkoztam még be. Armin vagyok.

Nos, most már tudom hogy Arminnak hívják a ,,titkos levelező társamat."

Észre vettem hogy az...
én Roxy vagyok.
Teccik a pólód :)
(két c-vel xD)

Óra végéig még ezeket írogattuk:

Kövi órán ülsz mellém?
(Armin)

Persze. De mi lesz amúgy a köv óra?
(Roxy)

F*szom tudja... kérdezd meg tőle... ;) xD
(Armin)

Ahhm... nem egyszerűbb ha megnézem az órarendemet? xD
(Roxy)

Hát az is egy megoldás, de az én ötletem izgibb lenne... ;)
(Armin)

😅😅😅
(Roxy)

(Óra végén)
-Azta kurva... végre csengettek...-

Ásított Armin, majd felállt, és a padom felé jött.

-Mr. Rouge... mi lenne ha néha hanyagolná a prágár szavakat?-

Szólt mérgesen Mr.Faraize, majd kisuhant a termből. Armin leült mellém, Rosa helyére. Az osztályban csak 3-an voltunk. Én, Armin, és Castiel.

-Hogyhogy ebbe a suliba jöttél?-

Kérdezte Armin mosolyogva.

-Az én városomban egy olyan gimi sem volt ahová felvennének, mert nem a sok tanulásomról vagyok híres. Ezért keresni kezdtem interneten gimiket, és ez jött ki leghamarabb. Azért lakok most egyedül, mert a szüleim nem akarták ezt, így eljöttem egyedül és kész.-

Magyaráztam, miközben felültem a padra. Hangos csaholást hallottam a hátam mögül, szóval leszálltam, és a pad mögé néztem. Egy fehér kiskutya volt ott... nem tudom hogy került ide...

-Fiúk! Nézzétek! Itt egy kiskutya!-

Kiáltottam, miközben felvettem az ölembe.

-Az az igazgatónő kutyája, Totó. Nem fog örülni hogy megint elszökött...-

Mondta Castiel utálatos hangon.

-Hhhé... Thothoo... ehhz cshikkiz... hahlod...-

Nevettem. Ráraktam a padra. Armin velem egyszerre simogatta meg, és... össze ért az egyik ujjunk... de ebben nem ez a durva, hanem hogy Armin egyből elvörösödött, és elkapta a kezét. WTF?! Én csak az ő látványa miatt pirultam el, de azért furcsáltam ezt. Na mindegy.

-Amm... Akkor vissza kéne vinni a dirinek nem?-

Kérdeztem, majd felkaptam a kutyát, és már az ajtónál is voltam. Reménykedtem abban hogy nem jönnek utánam, de nem így lett. Mindketten utánam futottak, és amikor utol értek Castiel gonoszan mosolygott Arminra, majd átkarolta a vállamat.

-Ammnn... hol lehet a...az igazgatónő?-

Pördültem meg tengelyemen, hogy le rántódjon rólam Castiel.

-Nem tudom...talán nézzük meg a tanárinál...-

Tippelt Armin, majd közelebb jött, és ő karolt át, amitől megint olyan piros lettem mint a paradicsom... basszus miért kell ilyen cukinak lennije?! Azért hagytam neki hogy fogjon. Elmentünk a tanárihoz, miközben láttam hogy Castielnek nagyon nem tettszik hogy Armin átkarolt. xD de nem sajnálom...