10. Civakodás és bunyó...

139 11 2
                                    

A tesi óra után vissza öltöztünk, én pedig megint úgy néztem ki mint Armin, csak lányban... Rosa idejött hozzám, és rá is kérdezett az öltözetemre.

-Mit keres rajtad Armin pólója? Csak nem letépte rólad a sajátodat?-

Nevetett ki, én pedig válszoltam.

-Igazából... majdnem eltaláltad. Csak nem Armin tépte le a pólómat, hanem Castiel...-

Magyaráztam, miközben az osztály felé mentünk. Út közben páran észre vették hogy Armin pólója van rajtam, de legfőképpen Nataniel lepődött meg.

-Szia Roxy... miért van rajtad Armin pólója?-

Kérdezte az osztály terem elött. Én elröhögtem magamat, majd "nagyon kedvesen" válaszoltam neki.

-Hát... az az én dolgom... *röhög mint valami barom* mondjuk úgy, hogy letépte valaki rólam a pólómat, valaki megmentett, és Armin meg odaadta a pólóját. Kápizs?-

Röhögtem még mindíg mint egy állat. Szerintem elég hülyének nézhetett ahhoz hogy hanyagolja ezt a témát, és hagyja hogy bemenjek. Így is lett.

-Hàt oké... akkor majd találkozunk még... szia!-

Köszönt el, majd el is ment a dolgára. Bementem az osztályba, ahol Armint és Rosat kivéve mindenki leesett állal nézett. Leültem Armin mellé, akivel simán beszélgetni kezdtünk, a többiek meg bambán figyeltek.

-Fhuu, hallod kibaszottul utálom a tesi órákat...- (Roxy)

-Egyet értek... olyan hülyeség... inkább lenne egy egy plusz infónk...- (Armin)

-Vagy rajzunk...- (Roxy)

-Amúgy... Castiel már nem kötekedett utána?- (Armin)

-Kötekedni nem kötekedett... de szerintem nem tépte volna le a pólómat ha csak bunyózni akart volna... szerintem márt akart...- (Roxy)

-Ohh... értem... akkor, úgy tűnik jobb lesz ha vigyázok rád... ő legtöbbször nem hagyja annyiban a dolgokat, és addig próbálkozik amíg nem sikerül elérnie amit akar.- (Armin)

Ekkor a kettőnk beszélgetése megszakadt, mert Castiel az egyel mögöttünk lévő padból megszólalt. Észre sem vettük hogy ott van...

-Az utóbbiban igaza van a kockának. De úgy sem tud megvédeni, szóval ez az egész tök fölösleges.-

Mondta perverz mosollyal. Arminnak itt gurult el a gyógyszere...

-Castiel! Gyere ki a folyosóra! Most!-

Mondta neki fenyegető tekintettel. Ilyenkor is olyan cuki... de mit akar Castiellel a folyosón???

-Mi az bunyózni akarsz?-

Nevette el magát Castiel, miközben mindketten felálltak, és kimentek.

-Mindjárt jövök. Ígérd meg hogy itt megvársz!!!-

Mondta utánam Armin, én pedig bólintottam. De vajon mit akarnak csinálni ezek ketten???!!! Amikor kimentek és becsukták az ajtót, oda mentem hozzá hogy halgatózzak. Tellesen csöndben voltam, és hallgattam hogy beszélgetnek. Vagy inkább ordibálnak...

-Remélem tudod hogy nem vagy akadáj számomra. Szét lesz verve a segged gyerek.-
(Castiel)

-Nem hagyom hogy bántsd! Főleg nem az első napján!- (Armin)

-Azt hiszed megállíthatsz te szemét?!- (Castiel)

-Állj le! Az életem árán is, de megvédem!- (Armin)

-Óh, te kis hős szerelmes! Úgy látom hogy tényleg be akarod veretni aazt a nagy pofádat!- (Castiel)

*Csattanás*

-Dögölj meg te szemét!-

*Csattanás*...

Csábításból jeles (BEFEJEZETT)Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora