2 hónappal később
Beszéltem Zaynnékkel, nem nagyon tetszett támogattak. Mondtam nekik, hogy mi lenne, ha Ők is jönnének. Erre csak letették a telefont. Azóta nem beszéltünk.
A hasam kezd dudorodni. Jackson és Louval pont most nézzük meg a baba nemét. Már alig várom, hogy kiderüljön, hogy fiú vagy lány.
- Készen álltok? - kérdezte meg orvosunk. Mind a ketten csak bólogattunk. - Rendben. - pár percig tanulmányozta még a picit. Tisztán látszott minden. Fiú.
- A neve Austin lesz. - jelentette ki Louis.
- Mi? - kérdeztem vissza. Komoly eldöntötte már. Mi a fasz? - Majd még megbeszéljük, hogy mi lesz a neve, nyughass Tomlinson. - forgattam meg szemem, majd elnevettem magam. - Az Austin nem is olyan rossz. - mosolyogtam gyermekem apjára.
- Ugye?! - majd apró puszit adott pocakomra. - Fúj, ennek a gecinek nem valami jó az íze. - fintorgott, mert a hülyéje úgy puszilta meg, hogy még rajta volt a gél. Jackson csak a fejét fogta és röhögött velem együtt.
- Akkora egy balfasz vagy Louis, hogy az már nekem fáj. - szólalt meg.
- Hát kösz, kurva kedves vagy. - majd ezzel elvett egy papírt, és letörölte azt a szar a szájáról. Jackson az én kezembe is nyomott egyet, majd letöröltem hasamról.
- Elmegyünk ebédelni? - jött be szinte ugrálva Niall. Már csak ez hiányzott.
Nincs vele semmi bajom, de egy kicsit sok. Nagyon jó fej, el lehet vele beszélgetni, de állandóan pörög. Egyfolytába csak beszél, eszik, ugrál, mint akinek egy kibaszott sajtkukac van a seggébe.
- Ha Harry éhes, akkor mehetünk. - válaszolta Louis, majd mindketten rám néztek.
- Ja, mehetünk. Jackson, te is jössz? - erre csak megrázta fejét, kisem látva a papírokból. - Oké, majd még találkozunk. - és már kint is voltam a folyosón.
Hárman elindultunk egy kis kajáldába. A fiúk hamburgert és sültkrumplit kértek, én pedig egy gyrost. Itt a legjobb a gyros, ezt csak garantálni tudom.
Mikor megettük étkünket, haza indultunk. Beültünk az autóba, majd abban a pillanatban megcsörrent telefonom. Zayn volt az.
- Szia Zayn. Miért hívtál?
- Harry, anyámék hazajöttek, és kiraktak otthonról. - sírta a telefonba. - Liam anyjáék pedig nem akarnak egy kisbabát majd a házba. Hazz, most mit csináljunk?
- Megbeszélem Louisval, ne aggódj. - erre Lou rám kapta tekintetét. Én csak kezemmel hessegettem, hogy most ne zavarjon.
- Rendben, köszönöm Hazzy. Majd hívj. - és ezzel vonalat bontott.
- Miről van szó? - mászott az arcomba. Kezemmel alig tudtam eltolni.
- Nyughass Tomlinson, megint.
- Na, de mesélj. Mit akarsz megbeszélni? - pattogott fel-alá az ülésen.
- Zaynt kirakták otthonról.
- Ki az a Zayn? - vágott szavamba Niall. Hát ez nem igaz. Inkább nem válszoltam neki, folytattam mondandóm.
- A lényeg, hogy Liam szülei sem akarnak gyereket a házba, és most nincs hova menniük.
- A te házad? - szólalt meg újból Horan.
- Befognád? - ordítottam rá. - Kezd elegem lenni, hogy mindenbe belepofázol, kurvára nem rád tartozik.
- Harry, hogy beszélhetsz így vele? - kérdezett vissza Louis, kicsit megemelt hanggal.
- Bocs, csak... Mindegy. - halk szipogásra lettünk figyelmesek. Ez most komoly sír?
- Niall...
- Bocs baszki, hogy nem tudok semmiről. Mindenki tud mindent, még a kertész is, csak én nem. Nem tudom mit tettem ellened, vagy ellenetek, de sajnálom. - húzta össze magát, majd így folytatta tovább a sírást.
- Niall, sajnálom, nem akartam így rád kiabálni, de nekem túl sok az, hogyha a szavamba vágnak, ha körbe ugrálnak. Veled semmi baj nincs, csak én nem ehhez vagyok szokva. Valószínüleg, azért nem tudsz sok mindenről, mert elég sokáig távol voltál. Szóval kérlek, ne haragudj. - kértem bocsánatot a szőkére festett hajú fiútól.
- Semmi baj. - viszont nem nézett a szemembe. Így folytattam mondandóm:
- Zayn a legjobb barátom, hét hónapos terhes. A szülei nagyon sokat dolgoznak, így nem voltak itthon. Nem tudtak a babáról. Liam, Ő Zayn párja. Az Ő szülei pedig csak nemrég tudták meg a kapcsolatuk. - "avattam" be.
- Oh. Akkor Ők most... hozzánk költöznek? - nézett ránk végre.
- Igen. - jelentette ki Louis. - Hazz, hívd fel Zaynt, hogy hol vannak, egy sofőr odamegy értük. - bólintottam, majd elővettem telefonom, és csörgetni kezdtem a pakisztáni fiút.
▪▪▪
Niall és a fiúk nagyon jól kijönnek. A kandalló körül foglaltunk helyet, a földön. Zayn pocakja pedig hatalmas az enyémhhez képest. Csodálatos szülők lesznek. Irigylem Őket. Nagyon is irigylem.
Zayn mögött a szőnyegen, egy kisebb foltot láttam meg. Olyan volt mint a víz. Várj mi?
- Zayn, öhm, szerintem elfolyt a magzatvized.
Tudom, nem hosszú rész, de remélem tetszett. A következő részt, nem tudom mikor hozom, addig... nem tudom mit csináljatok. 😂😇
💙luv💚
ВЫ ЧИТАЕТЕ
𝑯𝒐𝒏𝒆𝒚 𝒇𝒐𝒓𝒈𝒊𝒗𝒆 𝒎𝒆 [Larry Stylinson]
Фанфик"Vajon hány búcsút bír elviselni az ember? (...) Talán többet, mint gondolná. Talán egyetlenegyet sem. Mindig csak a búcsú, akárhol maradunk, akárhová megyünk, ezt azért elmondhatta volna valaki.,, - Robert Seethaler - bl/homoszexualitás - Csak Loui...