12.fejezet

479 33 0
                                    

-Most akkor van köztetek valami? - kérdezi Clare.

-Nincs. Mért lenne? - sóhajtok.

-Csak mert folyamat együtt vagytok és tök cukik lennétek.

-Én shippellek titeket! - kiabál Viki. Ja igen, megint elráncigáltak valami buliba, azért is üvölt. Most nagyon remélem ,hogy Jai nem bukkan fel, mert terveim szerint ma leiszom magam. Úgy mellékesen hozzá tenném, Colby is itt van, csak elment piáért Luke és Adammel. A lányok meg ezt a pillanatot használták ki a faggatásomra.

-Nem vagyunk együtt, ő az edzőm, aztán valahogy összebarátkoztunk. - húzom el a számat. Utálok hazudni nekik, de sajnos muszáj és így Colby is nyugodtan mutatkozhat mellettem. Clare összeszűkített szemekkel bámul rám, nem hisz nekem. Már épp mondana valamit, de szerencsémre pont akkor érnek vissza a fiúk sok-sok piával.

-Végre! - egyből rávetem magam a készletre és elsőnek kiválasztok egy üveget, amiben piros színű abszint van. - Gyerekek, ma bebaszok végre! - kiáltok fel. Nem szeretek inni, nem szeretek részeg lenni, de ma szeretnék pár órára megfeledkezni úgy mindenről.

-De kérlek, kerüld a virágokat, főleg a levendulákat. - közli gonosz mosollyal Viki. Mindenki röhög, még Colby is , ő is ismeri a sztorit.

-Kösz! - sziszegem. Utolsó ivászatom után, mikor berúgtam, ami hozzá teszem nem most volt, annyira ki voltam, hogy telibe hánytam egy levendulát ami szépen kirohadt pár napra rá, és azóta azt hallgatom mindenkitől.

Pár feles után ott hagyva őket felszabadultan ugrálok a táncoló emberek közé. Már egy ideje táncolok, mikor meglátom Colbyt egy lánnyal pár méterre tőlem. Nem látom a csaj arcát, a haja szőke a ruhája meg olyan rövid, hogy majdnem kint van a segge. Undorral nézem őket. Colbynak ez tényleg bejön? De, ez engem mért is zavar? Semmi közöm hozzá. Fújtatva megyek a pulthoz és kérek valami erőset. Miután kikaptam és lehúztam a piát, úgy döntök kimegyek cigizni. Érzem, hogy becsíptem és picit homályosan látok. Ahogy kilépek a hideg levegőre egyből rágyújtok. Hideg van, december lévén érthető. A lecsapás óta 1 hónap telt el. Azóta mindenki kivan készülve, ezért is mentem bele a buliba. A démonok feldühödtek és azóta többet vadásznak. Valakik már csoportban mennek, egy ilyenbe futottam bele én is, ha Colby nem lett volna, akkor már tuti halott lennék. A csikket eltaposom, majd bemegyek a többiekhez, messziről látom, hogy nagyon röhögnek valamin. Levetődöm Clare mellé majd valami piáért nyúlok.

-Deon! - kérdőn nézek Lukera. -Tudod miért áll el a hóesés 31-én?

-Öhm, nem, miért? - nézek furán.

-Mert,akkor van a hó vége! Érted! A HÓ VÉGE! -üvölt. Fejbe csapom magam a sokk miatt, ami poéntól ért.

-Bazdmeg Luke, te beteg vagy! - röhögök.

-Szar volt? - néz rám Luke.

-Dehogy volt szar Luke baba! - majd rávetem magam és megölelem.

-Jujj, Deon baba! - kiabál ,majd hatalmasat szorít az ölelésen.

Már vagy félórája itt ülünk és rosszabbnál rosszabb poénokat mesélünk egymásnak, de már annyit ittunk, hogy valamelyiket fel se fogtuk, hogy mi is benne a poén, de azért visítottunk a röhögéstől. Colby levetődik hozzánk, majd mikor beugrik, hogy egy lánnyal volt, egyből felé fordulok.

-Te Colby, ha egy ribanc fingik, akkor az kurvagáz? - majd a mutató ujjamat az államra teszem és úgy csinálok mintha gondolkoznék. A többiek röhögnek, Clare leborul a földre, Luke meg a hasát fogja annyira röhög. - Úristen Luke baba! Hát babát vársz?- oda megyek hozzá és meghallgatom a pocakját, majd megsimizem.

-Részeg vagy. - jelenti ki Colby.

-Naaaaaaa, ne Sherlock! - Csapok az arcomra, kicsit erősebben mint terveztem. - auuu!

-Karma! - röhög rajtam  Viki.

-Pöcs! - nyújtom ki a nyelvem.

-Káposzta! - vág vissza.

-Karalábe! - kiált fel diadalittasan Luke.

-Wut?! -nézünk rá kérdőn. Vikinek meg nekem ez a belsős poénunk, senki sem érti rajtunk kívül.

-Ja, hogy ez nem az a játék? - kérdezi meglepődve.

-Nagyon nem! - Viki olyan furán nézi Luket, hogy a srác inkább feláll.

-Cigi?- néz rám az említett.

-Hé, és én?! - háborog Viki.

-Rád haragszom! - fonja össze a karjait durcásan Luke baba. Asszem ez a név rá ragad.

-Leszarom, megyek! - közli a csaj lazába majd feláll.

Amint kilépünk úgy gyújtanám is meg a cigimet, de a Pöcsfej, alias Viki kikapja a kezemből.

-Hé!

-Most mi van? -néz kérdőn, majd mikor leesik neki, szerinte ésszerű válaszát hallhatjuk. - Nincs gyújtóm. - majd végre vissza adja. Egyből meggyújtom a sajátom, majd egy jó nagyot szívok a cigimből.

-Jó,még ti szerencsétlenkedtetek addigra én elszívtam. Bent leszek. - majd sarkon fordul.

-Chh, hisztis pasas.

-Mondod te. - csak röhögni tudok rajtuk.

-Káposztád! - vág vissza.

-Már megint kezdi. - sóhajtok.

-Jó, befejeztem.

-Na szedjük össze a többieket aztán menjünk haza.

-Egyetértek, álmos vagyok. - dörzsöli meg a szemét, így elég szépen elkeni a sminkjét, de nem szólok érte, csak mosolygok.

-Te mikor nem vagy az? - nevetem ki.

-Haha!

Taxival jöttünk haza Clarrel. Mikor belépek a szobámba eldöntöm, hogy nem zuhanyzok, majd reggel. Már venném le a cipőm, mikor Colby hirtelen megjelenik, mire ijedtemben seggre esek.

-Au bazdmeg! A popim! - szerintem eltört a seggem. Eltörhet valakinek a feneke? Mert az enyém tuti.

-Mi van rossz a lelkiismereted? - vigyorog.

-Szerinted? Hazudok a barátaimnak rólad, magamról, Jairól! - kelek ki magamból hirtelen.

-Jó, nyugi, hidd el minden jó lesz! - próbál bátorítóan mosolyogni rám.

-Csak, ne hazudj kérlek. - intem le a kezemmel, majd hisztérikusan nevetni kezdek.

-Kell egy ölelés? - ahogy rám néz szomorúan azokkal a gyönyörű szemeivel..Esküszöm a nyakába ugranék legszívesebben és szétpuszilgatnám.

-Igen! - majd magához húz. Nem tudom mi történt velem de hirtelen az elmúlt hónapok történései egyszerre törtek fel és elbőgtem magam neki. Kész, szerintem megőrültem. Egyszerre vagyok szomorú minden rossz miatt, meg boldog is, mert a karjai között vagyok.

Deon, a Démonvadász Where stories live. Discover now