BTS x Reader [HUN] |BEFEJEZETT|

Kemping [JK]

Ez az első alkalom hogy a hét hibbantal mész valahova, ugyanis eddig Jin félt, hogyha elvinnének ilyesmikre akkor a srácok valami kárt tennének benned.

Most épp a buszon ültök, egyik oldaladon Yoongi szuszog a másikon Taehyung valami zenét hallgat és alszik.

-Nézzétek milyen aranyos.-fordulsz hátra a másik háromhoz.

Jimin ült az ablaknál, Jungkook mellette, aztán pedig Hopi

-Ja, nagyon aranyos.-forgatja szemeit Kook.

Ma egész nap ilyen volt.

-Hogy lehetsz ilyen gyökér?-kérdezed.

Jimin egy olyan, "nefírtasd" nézéssel ajándékozott meg.

Bólintottál egy aprót és előre fordultál.

Tae rádöntötte fejét a válladra.

-Rossz kedve van.-suttogja álmosan.

-Mitől?-érdeklődsz.

-Fogalmam sincsen.-rántott vállat.

Előre hajoltál ahol Jin és Namjoon ült.

Nam vezetett, Jin pedig éppen a térképet tanulmányozta.

-Jin, kérdezhetek valamit?

-Mond (T/N)!

-Kookie-nak mi baja van?

-Majd megtudod kicsi csemete. Ha elakarja mondani, elmondja.-felelt.

-Nemár...-huppansz vissza a helyedre.-Bazdmeg..-mormolod.

-Héj! Nem tűröm a csúnya beszédet!-emeli fel mutató ujját miután hátrafordult.

-És mi van Suga-val? Mindig káromkodik.-mutatsz az említett felé.

-Bazd már meg!-dobja feléd a nyakpárnáját.

-Látod?

-Igen, de te lány vagy, ő pedig fiú.

-És?

-Mi az hogy és? Te még művelhető vagy, őt már így kell elfogadni, így valószínüleg egyedül öregszik meg.-közli a tényeket.

Erre csak felnevettem, ahogy ezt Jimin, Nam, és Hopi na meg Jin is tette.

-Száljatok már le rólam!-morog Yoongs.

-Jól van na, szeretünk menta.-simitom meg a fejét.

-Már nincs is zöld hajam.-mondja.

-Na ne....szerinted nem vettem észre?

-Kiszámíthatatlan vagy (T/N).-hunyja be újra szemeit.

⏩Time skip⏩

Megérkeztetek egy hatalmas zöld mezőre, amit egy szintén nagy tölgy erdő ölelt.

-Kempingezni fogunk?-akadsz ki, ugyanis nem olyan ruhákat hoztál amik alkalmasak sátrazni.

-Jaj, nem mondtam...bocsi.-játsza el a sajnálatot a menta.

-Bazdmeg Mentalevél királykisasszony.-mutatod fel középsőujjadat.

Jin csak sóhajtott, talán itt adta fel a reményt hogy lehetsz normálisabb is.

-Gyertek kisorsoljuk ki-kivel lesz!-kiált Nam, mert már egy hordozható kisasztal előtt áll.