8.rész

129 12 3
                                    

Az ünnepek után megint beindultak a nagy felhajtások. Reggel 5-kor kelések hmm mennyei. Ami pedig azt a bizonyos levelet illeti: kidobtam. Tudom ez nagyon nagy bunkóság volt a részemről, de nem tehettem mást. Megkért, hogy ne olvassam el, engem meg folyton hajtott a kiváncsiság. Egy idő után biztos, hogy elolvastam volna, azt meg nem akartam, hogy ez bekövetkezzen. Úgyse változtatna semmit a dolgokon.

A mai utunk az Entertainmenthez vezetett. Az igazgató megakar velünk beszélni néhány dolgot.
Bementünk az épületbe, majd egyenesen az igazgatói irodába mentünk. Köszöntünk, majd leültünk a kanapéra.
-Azért hívtalak ide titeket, mert megakarok veletek beszélni valamit.-kezdett bele.-értem én, visszatértetek, tök jó minden stb. De! Eddig egy albumot sem sikerült kiadni, azon kivül, amit sikerült felvásárolnom az előző cégetektől. Lényegre térve: Kell egy új dal, amitől felrobban az internet. Valami nagy robbanás.- igen,ezen már gondolkoztunk, hogy kéne új dalt írni, de sajnos annyira bevannak táblázva a napjaink, hogy egyszerűen még aludni sincs időnk.
-Arra gondoltam, lemondok mindent ami ebben a 8 napban érintene titeket. Hagyom, hogy ezalatt az idő alatt sikerüljön valami új dalt összekovácsolni. Mehettek.-elköszöntünk, majd kimentünk az irodából, majd az épületből is. Beszálltunk a kocsiba és meg se álltunk hazáig. Egész úton azon vitatkoztunk, hogy miről írhatnánk, de nem jutottunk düllőre.

Dami szemszöge:
Nagyon idegesít most az, hogy megint egy dalt kell írnunk. Evvel nem lenne gond, ha nem lenne határidő. A szerződésben az állt, hogy dalszövegírót is adnak hozzánk, de úgy látszik lehet félreolvastam. Na mindegy. Írtam már pár dalt, de most még ihletem sincs. Az eddigiekhez kéne kapcsolódni, hogy a fanoknak megmaradjon a teória elméletük.
-Csajok mindjárt jövök csak kiviszem a szemetet.-mondtam kifogás gyanánt, mert úgy éreztem, ki kell mennem kiszellőztetni a fejem, majd megfogtam a szemeteszsákot és kimentem az ajtón.
Nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz, de majdcsak kibírom a kukáig.
Ja, gondoltam én.
Ahogy leléptem a lépcsőn, megcsúsztam a vizes lépcsőfokon és gurultam lefele.
Miután sikerült nagynehezen felkelnem, észrevettem, hogy a sok szemét is kiesett a zsákból. Na de jó, szedhetem össze.
Gyors visszaraktam az almacsutkákat meg a teafiltereket és összecsomóztam...Volna. Ugyanis a zsákban egy fehéren virító boritékot vettem észre.
Kiszedtem,majd megnéztem a címzettet. Gahyeon neve állt rajta, hátulján pedig az, hogy Jeon Jeongguktól. Összehúzott szemekkel néztem, mindaddig amig meg nem láttam, hogy bontatlanul lett kidobva.
Talán kicsit félreismertem. A nagy szerelme levelet ir neki és arra se méltatja, hogy elolvassa? Azért ez kicsit bűzlik. Lehet tőlem fél annyira? Lehet túl szigorú vagyok vele, de valakinek kikell oktatnia. Többiekre meg ezt nem lehet bizni. Nem akartam visszarakni a szemétbe, így zsebre raktam. A zsákot csodával határos módon sikerült berakni a kukába, én meg mehettem is vissza a dormba.
Belépve felmentem a szobába. Szerencsére nem volt senki ott.
Elővettem a levelet, majd elkezdtem nézegetni. Ezek aztán tényleg odalehetnek egymásért. Bár ahogy elnézem, Gahyeon még mindig küzd evvel az érzéssel. Ismerem már annyira, hogy nem utálatból dobhatta ki. De ma nem akarom evvel zaklatni. Ma ismét meglátogatjuk a vidámparkot. Aztán utána meg van egy hetünk dalt írni.
Majd holnap beszélek erről Gahyeonnal. Nem bontom ki a boritékot, elvégre ezt nekik kell csak tudniuk, mi áll benne. Nekem se tetszene ha Yoongi küldene nekem levelet és valaki elolvasná. Ez egy példa volt, természetesen nem érdekel Yoongi. Mármint bírom és szeretem a zenéit meg jól nézki... Jesszus miért gondolok ilyeneket? Na jó vissza a témára.

Szóval valami nagyon nem stimmel Gahyeonnal. Na mindegy majd holnap kideritem, mi lehet az.

Elmentünk kicsit szórakozni a vidámparkba, mint amikor még nem tudtuk, mi lesz velünk, nem tudtuk, hogy az álmunk valósággá válik. Jisoo-ék nagyon ragaszkodtak ahhoz, hogy csatlakozzak hozzájuk, de mikor megkaptuk a jó hirt, gyorsan megváltoztattam a döntésemet. Igen, árulás lett volna a részemről, de nem akartam egy süllyesztőbe süllyedni. Ez az életem.

Ma annyival volt más, hogy Jenniéket is meghivtuk, hogy jöjjenek velünk kikapcsolódni. Mára semmi programuk nincs, igy hát nem mondtak nemet. A vidámparkban majszoltuk a vattacukrot, felültünk azokra a hullámvasútakra, amikre felmertünk ülni. Jól éreztük magunkat.

A kapuban kicsit megálltunk elköszönni a Blackpink tagoktól.

-Köszi csajok a meghivást, jól éreztem magam.-vigyorgott Rose.

-Mi köszönjük, hogy eljöttetek.-mondta mosolyogva Handong.

-Hát márcsak Gahyeon kiabálása miatt érdemes volt eljönni.-nevetett Jennie.

-Jó na megijedtem amikor lefele kezdett menni a villámvasút.-magyarázkodott Gahyeon, mire felnevettünk.

-Az hullámvasút-segitettem ki a maknaenkat, mire a földet kezdte pásztázni. Tényleg ennyire fél tőlem?

-Hupsz.-nevetett kicsit kényszeredetten, bár ez csak nekem tűnt fel.

Elköszöntünk barátainktól, majd beültünk a furgonba és elindultunk haza.

Beérve a dormba, mindenki a konyhát támadta meg, többek közt én is mert majd éhen halok. Viszont láttam, hogy Gahyeon inkább felmegy a szobába, igy hát inkább letettem a pizza szeletet és felkeltem az asztaltól.

-Mindjárt jövök.-mondtam, majd ott hagytam a társaságot és felmentem a lépcsőn, egyenesen abba a szobába, amelyben reményeim szerint a maknae volt. Benyitottam a szobába, majd megláttam az értetlen fejet vágó Gahyeont, aki éppen fent ült az ágyán.

-Beszélnünk kell!

Gahyeon meglepetten nézett rám az ágyáról, majd gyorsan el is rakott egy füzetet, amiben irogatott valamit, vagy rajzolgatott. Az utóbbira tippelnék, bár most nem ezért vagyok itt.

-Miről akarsz beszélni?-kérdezte nagy szemekkel. Vettem egy nagy levegőt, majd bele is kezdtem.

-Tudok a levélről.-mondtam ki, mire elemelte rólam tekintetét zavarodottan.

-Nem érdekes, mert számomra nem jelent semmit.-próbált hazudni, de érzékelhető volt a hangsúlyán, hogy nem igazán gondolja igy.

-Ez nem az én dolgom-tettem fel a kezeimet-csak segiteni szeretnék. Meg kell beszélned vele a dolgokat, hisz nem akárki irt neked szerelmes levelet.

-Elolvastad?-nézett rám döbbenten, mire megráztam a fejem.

-Nem, de viszont nekem feltűnt, hogy bontatlanul dobtad ki. Ezért is akartam tudni, hogy minden rendben van-e veled.

-Igen, minden rendben.-próbált meggyőzni, de még mindig nem hittem neki.

-Szereted?-kérdeztem rá nyiltan.

-És ha igen? Mindegy, nem érdekel, veszett ügy.-kicsit felzaklatta magát, jobb lenne ha inkább hagynám pihenni.

-Bocsi, nem akartalak túlterhelni.-kértem bocsánatot, majd kimentem a szobából. Asszem jobb lesz beszélnem a Rómeóval, csak ki kell találnom, mégis hogyan.

Sziasztok! 1 hét kihagyással ismét hoztam egy részt. Kicsit rövidebb lett, de remélem nem bánjátok. Ha tetszett, ne felejtsd el csillagozni,jövőhéten érkezem az újabb résszel 💖

Emellett nagyon boldog szülinapot drága Yoohyeonnak♥ (nem irtam bele a szülinapját, mert ezt már előbb elkezdtem írni de szégyen szemre elfelejtettem, hogy pont hétfőre esik a szülinapja)

(kiegészitve,javitva)

Reflektorfényben [Befejezett]Onde histórias criam vida. Descubra agora