Reflektorfényben [Befejezett]

5.rész

Szerda van, éppen megérkeztünk a Big Hithez, mikor abban a pillanatban állt meg a hátunk mögött egy fekete furgon. Valahogy éreztem, hogy a BTS az, de nem igazán fogtam fel kora reggel 7 óra tájékán. Kiszálltunk a lányokkal és elindultunk az épületbe, mintha észre se vettük volna őket.
Ji-U párszor hátranézett, de Dami megcsapta a vállát, hogy előre nézzen.
Mikor bementünk, egyenesen az irodába vettük az irányt.
Köszöntünk az igazgatónak, majd leültünk a kanapéra.
-Örülök, hogy ismét itt vagytok.-kezdett bele.-Nem húznám az időtöket mert elég sok a teendő, így hát bele is vágnék. Ma egy fotózáson fogtok részt venni. Gondolom ez nem lesz nektek új, hiszen nem vagytok már amatőrök. 18:30-ra végeztek evvel, persze szüneteket is tartva. Aztán fél óra múlva lesz egy tv műsor ahol szerepelni fogtok. Holnap interjút kell adnotok reggel 8-kor. Aztán 14:30-kor fog kezdődni megintcsak egy tv műsor, a Weekly Idol. Az Infinite-el és a BTS-el is fogtok ott szerepelni. Pénteken reggel 9-kor a rádióban fogtok szerepelni. Szombaton koncertezni mentek majd Hong Kongba. Ez azt jelenti, hogy pénteken délután végig a próbateremben lesztek és próbáljátok a koreográfiákat. Vasárnap 14 óra fele értek vissza. Azon a napon már nincsen programotok betervezve. Egyenlőre ennyi erről a hétről. Ja és itt vannak a kérdések, amiket a tv műsorban kérdeznek tőletek.-adott át Ji-U-nak egy lapot.- És itt van amit a rádióban fognak kérdezni.-adta oda unninak a második lapot.-Na de ennyi is lenne. A menedzseretek már vár az előcsarnokban. Sok sikert!-mondta mosolyogva, majd miután elköszöntünk, kimentünk és egyenesen lementünk a lépcsőn.
Leérve ismerős zenét hallottam meg, gondolom éppen próbálnak a srácok.
-Ez nem a Save me?-kérdezte hirtelen SuA.
-De az.-mondtam összemosolyogva unnival. Közös kedvencünk.
-Te márcsak tudod.-forgatta a szemét Dami. Úgy tettem, mintha nem hallottam volna megjegyzését és az integető nő fele vettük az irányt.
-Hát itt vagytok.-mondta szigorúan végignézve rajtunk.- Így nem jöhettek.-értetlenül néztünk egymásra, majd a menedzserünkre.-Felismerhetnek titeket. Olyan felelőtlenek vagytok, legalább egy szájmaszkot felhúzhattatok volna. Tudjátok mennyi paparazzi legyeskedik itt az ügynökség előtt?
-Elnézést, erre nem gondoltunk.-vallotta be Ji-U.
-Úgy tudom nem vagytok kezdők ebben a szakmában, de most az egyszer elnézem nektek, mert ez az első napotok.-adta fel, majd adott mindannyiunknak egy-egy szájmaszkot. Gyors felhúztam, majd figyeltem a többi cselekményt.
-Gyertek, ígyis 5 perc késésben vagyunk.-mondta, majd előrement. Kimentünk, majd beszálltunk a fekete furgonba.
Yoohyun, SuA és én ültünk hátra, előttünk meg Dami, Handong, Ji-U és Siyeon foglalt helyet.
Lassacskán el is indultunk a célállomáshoz.

Már vagy 1 órája úton vagyunk, SuA elaludt, fejét a vállamra hajtva. Hát elég keveset aludt az éjjel. Elmondása szerint nem tudott aludni egy varjú miatt, ami folyton kopácsolt az ablakon. Pedig a szobában senki nem hallotta a hangot. Mindegy, ezt hagyjuk is rá.
Hamarosan meg is érkeztünk. Gyorsan kiszálltunk a kocsiból és egyenesen egy hatalmas épület felé vettük az irányt.

Jó sokat kellett várni a liftre, később ki is derült miért.
Egy kb 10 fős kis csoport szállt ki a liftből, kedvesen odaintegetett nekünk pár tag, bár nem tudtam kik ők. Hirtelen Ji-U magamhoz húzott.
-Tudod kik ők?-kérdezte suttogva.
-Nem, miért?-lehet hogy csak én vagyok ilyen hülye, hogy nem tudom?
-Te hülye! Ők a Seventeen! Nagyon híresek itt Dél-Koreában és még más földrészen is ismerik őket.-ahaa valami rémlik. Bár csak pár zenéjüket hallottam, a tagokat nem ismerem. Na majd ha tudok, utánuk nézek.
-Pár számukat hallottam.-védtem magam.
-Helyes!-mondta, majd beszálltunk a liftbe, ami egyenesen felvitt minket a 4.emeletre.
Kiszálltunk, majd bementünk egy ajtón. A fotós látszólag már várt minket, szóval nem akartuk tovább váratni, így oda is mentünk hozzá.
-Végre itt vannak, azt hittem már nem jönnek.-törölte meg izzadt homlokát. Kiestünk egy kissé a pixisből, de idővel majd megint belerázódunk. 1 hét kiesés is sok volt, úgy tűnik.

Fotózás után indultunk is a következő célállomáshoz, a KBS World TV-hez.
A műsorban minden a megbeszélt menetrend szerint ment. Azt válaszoltuk mind, ami le lett írva a lapra, mást nem is mondhattunk volna.
1 óra múlva végeztünk is és mehettünk haza.
A kocsiban már majdnem mindenki aludt, de a menedzserünk nem zavartatta magát.
-Ügyesen csináltátok, talán nem is vagytok olyan amatőrök, mint amilyennek gondoltalak titeket.-mondta hátra se fordulva.
-Gyakran megesik, hogy rosszul ítélnek meg minket.-válaszolta Dami. Elég jó pazban van, ahhoz képest, hogy milyen hosszú napot tudhattunk le ma.
A dormunk előtt letett minket a sofőr, elköszöntünk, majd ki is szálltunk az autóból.
Úgy mentünk be a házba, mintha mi lennénk a zombik a Walking Dead-ben.
Beérve a szobába, felmásztam a helyemre, majd rögtön el is nyomott az álom.

Fél óra múlva arra lettem figyelmes, hogy valaki valamivel szurkálja a talpam. Handong volt egy...evőpálcikával. Felültem az ágyban és értetlenül néztem a többiekre a szobában.
-Ti még nem alszotok?-néztem rájuk.-Mindegy, de legalább engem hagyjatok aludni.-könyörögtem.
-Addig nem, amig ki nem veséztünk pár dolgot.-mondta Ji-U. Szuper, megint miről akarnak beszélni? Nem.Biztos nem én ettem meg a pillecukrokat. Vagy mégis?..
-Na mit?-kiváncsiskodtam.
-Biztos nem ismered a Seventeen tagokat?-kérdezte Ji-U. Most komolyan? Miért kell nekik mindig a fiúkról kérdezni?
-Kéne?
-Akkor miért integetett neked Joshua?-ráncolta Handong a szemöldökét.
-Hagyjátok már! A tagok biztos ismernek minket és ahogy az insomniáknak, úgy nekik is lehet kedvenceik.-állt a védelmemre Siyeon. Örök hála.
-Ahj csak olyan fura, hogy Gahyeon sosem beszél nekünk pasikról.-nyavajgott Ji-U.
-Mivel.-tettem fel a kezem.- Nekem a munka és a barátok fontosabbak, mint valami párkapcsolat, ami nem tart úgyse sokáig.
-Ezért szeretünk kicsi maknae.-mosolyog rám Handong. Mosolyát viszonoztam is.
-Na akkor tisztáztunk mindent?-kérdeztem ásítva. Nagyon fáradt vagyok már. Handong nyitotta volna a száját, de Siyeon leintette.
-Semmi,aludj csak. Jaljayo!-mondta végül.
-Jalja!-mondtam, majd letettem a párnára a fejem és rögtön el is aludtam.

Sziasztok! El is hoztam a folytatást, sajnálom, hogy előző héten nem volt rész, de most próbáltam nektek egy hosszú részt elhozni. Remélem tetszett.❤