Reflektorfényben [Befejezett]

17.rész

Gahyeon szemszöge:

Ahogy ott álltunk négyen, mind arra várva hogy most jól kirúgjanak minket, az eddigi történések jártak a fejemben. Jungkook és Yoohyeon incidense és az enyém Chanyeollal. Na de mármost nem arról volt szó, amit minden cikkben olvastam. Az, hogy lefotóztak minket Chanyeollal az nem bizonyiték semmire, tekintve, hogy baráti kapcsolatban vagyunk. Nem volt a képen csók, se ölelés, se "egymáshoz közel hajolunk aztán lesz ami lesz". Nem. A képen egymás mellett haladva beszélgettünk miközben már én sem emlékszem pontosan mit ettünk. De mivel a cikk irók nagyon szeretnek mindenbe belelátni dolgokat, születtek olyanok is mint például "Chanyeol és Gahyeon kézenfogva sétálgatott este az utcán. Milyen romantikus." és még sorolhatnám. Pletyka is volt egy pár, de azokat inkább mellékeljük.

Gondolataimból visszatérve még mindig görcsbe szorult hassal meredtem az igazgatóra, aki éppen valakivel beszélt telefonon valamilyen üzleti ügyben. Félek, hogy szemet szúrt neki, hogy éppen mit eszek azon a képen, mivel egyáltalán nem az, amit megbeszéltünk egy nappal ezelõtt. Lassan komótosan lerakta telefonját, majd értetlenül nézett ránk.

-Halljam, mi ez a hatalmas káosz mostanság?-vont kérdõre minket.-Chaerin! Tudtommal maga a Dreamcatcher menedzsere. Reméltem, hogy elég volt egyszer elmagyaráznom, mi is egy menedzser feladata, de látom tévedtem. Ezek mellé még felelõtlen is! Hagyni, hogy egyedül bolyongjon egy menedzseltje éjszaka az utcán, nagy felelõtlenségre vall! Az meg hogy rajta kapták, hogy egy fiuval volt az éjjel hab a tortán.

-Na várjon csak.-kért szót Chaerin, mire az igazgató figyelmesen hallgatta.-Ne csináljon úgy, mintha Gahyeont rajta kapták volna egy fiuval, miközben az ágyban..élvezik egymás társaságát. A képen semmi jele nem látszik, hogy randizgatnának. És az, hogy felelõtlen vagyok.. Érdekes, mert felnõtt nõkrõl beszélünk, nem kisgyerekekrõl, akiket kézenfogva kell vinnem bárhova is. Este a kutya se nézi, hogy ki járkál az utcákon, asszem sok doramát nézett uram.-fogta rövidre. Az igazgató hitetlenkedve meredt rá, ami miatt kicsit elfogott a pánik. Lehet hogy a menedzserem kirohanása fogja hozni most a munkája vesztét?

-Ide figyeljen!-szólalt meg, mikor kissé lehiggadt.-Ez itt Dél-Korea. Nem Amerika. Itt ha nem vette volna észre, éjjel a legaktivabbak az emberek és éjjel vannak a legtöbben az utcán. Ki tudja? Lehet valaki úgy leissza magát, hogy az arra tévedõ Gahyeon-t vagy esetleg más tagot terrorizálna. Saesangoknak ez meg egy jó idõzités arra, hogy letámadják. Mivel a Dreamcatcher ugyanannál a kiadónál van, mint a BTS, vagyis hogy mindkettõ fél itt van a Big Hit Entertainmentnél az meg mégtöbb rajongót generál a Dreamcatcher-nek, egyre többen ismerik õket. Nem kéne, ha most a nemtörõdömséged miatt, kedves Chaerin ez a népszerûség lecsökkenne ezek miatt a botrányok miatt, amik most zajlottak le két nap alatt.-miután ezt komótosan elmondta, hagyott minket, hogy megemésszük a hallottakat. Szóval senki nem léphet utcára egyedül saesang támadás miatt meg részeg alkohollisták miatt. Emellett a BTS miatt nõtt a népszerûségünk. Azt hiszem sok nekem ez igy egyszerre. És mégcsak Chaerin-nél tartunk.

-Tegye azt, amit Ön jónak lát.-vonta meg a vállát a menedzserem. Nem hiszem el, hogy még ilyenkor is ilyen nyugodt. Hogy csinálja?

-Azt is fogom tenni.-dõlt hátra a székén.-Ez volt az utolsó figyelmeztetés. Ezek után elvárom azt, amit egy menedzsertõl el kell várnom. Számitok magára.-mondta végül, majd Chaerin meghajolva köszönte meg, majd kiegyenesedett.-Kimehet, magával végeztem. Egyenlõre.-mondta, majd ezt követõen a menedzserünk bátoritóan Yoohyeonra nézett, majd rám, mire bólintottam, hogy semmi baj, én meg leszek. Vagyis remélem. Miután elvette a tekintetét rólam, kiment az ajtón, majd becsukta maga mögött az ajtót.

-Drága Yoohyeon és Jungkook.-fordult a kis "pároshoz", akik feszülten figyeltek.-Mégis mi volt az az incidens a próbán? Yoohyeon, tudtommal aláírtad a szerzõdést, melyben elfogadtad, hogy a párkapcsolat nem megengedett.

-Igazgató úr. Az egy félreértés volt. Nem történt és nem is készült történni semmi. Aki fotózott, rossz szemszögbõl kapta le az egészet. Yoohyeonnal csak beszélgettünk. Mit kellett volna tenni? Szünetünk volt.-próbálta megmagyarázni Jungkook az igazgatónak, de én valahogy valamiért képtelen voltam hinni neki. Ócska kifogás. Nincs rossz nézet, csak gáz szitu. És ezt nem tudta belemagyarázni az igazgató fejébe sem. Láttam a tekintetén, hogy érzi, nem ez az igazság és hogy a két fiatal valamit titkol. Ugyanezt éreztem, csak nekem jobban fájt.

-Jó, ezt inkább hagyjuk.-legyintett, majd rám nézett. Akkor már tudtam, hogy nekem sem kegyelmez.

-Gahyeon, mégis mi a fészkes fenét keresett maga kinn hajnalok hajnalán, mikor tudja jól, hogy másnap, azaz ma próbán kell részt vennie? Mellesleg mi volt az a kezében, amit evett a képen? Netán fenn volt a listán?-vont kérdõre.

-Nem.-feleltem lehajtott fejjel. Pont amire nem számitok, azt a kis részletet szúrja ki.

-Igy tartja be maga a szabályokat? Tegnap kapta a parancsot, mikor mit kell ennie, de már aznap éjjel megszegte. Szép, mondhatom. Ez volt az utolsó ilyen, mindhármótoknak. Elmehetnek.-zárta le az ügyet, majd mint aki ezzel végzett is, hátradõlve a székében nézegetett valamit a telefonján.

-Ennyi? És mi van avval, hogy Gahyeon és Chanyeol együtt sétálgattak múlt éjjel?-értetlenkedett Jungkook. Ez engem is érdekelt, hogy miért csak a diétám miatt lettem lecseszve.

-Az SM Entertainment igazgatója értesitett minket és közzé tette nemrégiben, miszerint Chanyeol és Gahyeon csupán csak régi barátok ,akik elszórakozták az idõt.-felelte, mire mindenkinek leesett az álla, többek közt nekem is, de nem akartam kimutatni.

-Nem tudtam eddig semmi olyasmirõl, hogy Chanyeol Gahyeon egyik régi barátja.-gondolkodott hangosan.

-Nekem sem mesélt semmit róla.-felelte Jungkook, mire mindannyian furcsállva ránéztünk.-Mármint Chanyeol nem mondott semmi ilyesmit.-helyesbitett, mire bólintott az igazgató.

-Lehet talán mégse ismeritek olyan jól egymást.-zárta rövidre, majd miután Yoohyeon motyogott valamit az orra alatt, kiindultunk az ajtón, de félúton megállitott minket az igazgató.-Majdnem elfelejtettem. Gahyeon, te veszed át Yoohyeon helyét. Azok után amekkora balhé lett, nem engedem, hogy Yoohyeonnal szerepeljen Jungkook a showban.-mondta ledarálva, mire az ütõ is megállt bennem.

-Miért pont én?-jött a logikus kérdés részemrõl. Többiek is ledermedve álltak az ajtóban.

-Mert rád esett a választásom.-mondta szûkszavúan, majd elhessegetett minket a dolgunkra. Lementünk a lépcsõn, majd hallva, hogy a próbaterembõl szól a zene, feltételezem valamelyik BTS dal, Jungkook megindult a hang irányába. Köszönés nélkül. Nem néztem Yoohyeonra, csak meneteltem mellette szótlanul, egyenesen ki a kocsihoz.

Az ég borús volt, látszott, hogy hamarosan elered a véget nem érõ esõ. Ilyen ez a nyári évszak, kiszámithatatlan. Beültünk gyors a furgonba, majd a kérdõ tekintetekre néztem. Hirtelen mindenki tudni akart mindent. Mi történt vajon bent ilyen sokáig? Repülünk a kiadótól? Az arcokról lelehetett szûrni, hogy most nagyon aggódnak miattunk. Senki nem kérdezett, azt várták, hogy mi meséljük el, de nekem nem volt erõm és kedvem se elhadarni mindent. Igy hát Yoohyeon kénytelen volt belekezdeni.

-Levagyunk cseszve, de maradunk.-mondta gyõzedelmesen, mire mindenki ujjongott és tapsolt a kocsiban. Csak én nem. Nem voltam boldog. Csak bámultam ki az ablakon, amit már esõcseppek boritottak be. Milyen ironikus. Most az idõjárás pont egyezik a hangulatommal.

-Mi a baj Gahyeon?-SuA kérdésére levettem az ablakról a szemem, majd rápillantottam.

-Hagyjuk.-legyintettem, majd kikerestem a telefonomat, majd beledugtam a fejhallgató végét aztán rátettem a fejemre. Megnyitottam a telefonomat, amin ugyanúgy ott szerepelt a 72 nem fogadott hivás Jungkooktól, de figyelmen kívül hagytam, majd elinditottam az aktuális playlist-emet. Kinézve az ablakon elvesztem szépen lassan a gondolataim tengerében.