2.rész

189 17 7
                                    

1 hét telt el a műsor óta.  Azóta folyamatosan kiadókat keresgélünk, de eddig semmi jó hír. Éppen emaileket olvasgatunk Damival, többiek elmentek vásárolni, hogy tudjunk mit enni.
-Jyp Entertainmenttől is jött válasz.-görgeti lefele Dami.
-Mit írnak?-kérdezem,mire megnyitja a levelet.
-15&-hez tudna társulni 5 tag.-mondja el összesítve az üzenetet.
-De az nem egy duo?-értetlenkedtem.
-Elvileg de, mellesleg meg nem vennének fel mindannyiunkat.-szomorkodott.
-Keressünk tovább.-ösztönöztem.
-De van itt még több,mint 20 levél-nyöszörgött.
-Akkor most én olvasok.-vettem át az irányítást. Bezártam Jyp Entertainment üzenetét és görgettem tovább lefelé.
20 percet szórakoztunk vele, de nem jutottunk semmire. Időközben visszaértek a többiek is, így együtt folytattuk a keresést.
Mikor éppen a Ston Music Entertainment levelét olvastuk, megrezzent a telefonom a zsebemben. Gyorsan kikaptam a zsebemből és megnéztem, kitől jött üzenet.
-Ki az?-kérdezte Ji-U kiváncsian.
-Rose írt egy SMS-t.-néztem a kijelzőt.
-Mit írt?-kapta fel a fejét SuA is.
-Három tagot szivesen látnának a bandában.-olvastam fel nekik. Mindenki szomorúan nézett vissza az emailekre, egyedül Dami agyalt valamin.
-Mi jár a fejedben?-kérdeztem tőle,mire rámnézett és legyintett.
-Ne aggódj unni,semmi fontos.
-Na csajok,én most elmegyek főzni, mert sosem lesz kész a kaja.-áll fel Ji-U.-Ha találtok valamit,majd szóljatok.-azzal ki is ment a konyhába, mi meg tovább keresgéltünk. Közben visszaírtam Rose-nak, hogy köszönjük, de együtt maradnánk.

Már lassan este van, így abba is hagytuk az egészet. Lassan kezdjük feladni a reményt.
Alighogy bedőltem az ágyba, pittyegett a telefonom. Elvettem az éjjeliszekrényről és megnyitottam Rose-tól kapott üzenetemet.
"Dami írt nekünk, hogy benne lenne. Nem beszéltétek meg?"
Fáradt vagyok, hogy elsőre felfogjam, mi is áll az üzenetben, így csak 5. olvasásra sikerült értelmeznem, mire görcsbeszorult a gyomrom. Komolyan átakar pártolni a Blackpinkhez? Azt mondta nekünk, hogy ne adjuk fel, biztos sikerülni fog. Erre meg ő adja fel? Sírhatnékom van, annyira bánt.
Az üzenetet megválaszolatlanul bezártam és visszatettem a telefont az éjjeliszekrényre. Aludni viszont nem tudok.
Mivan ha tényleg külön kell folytatnunk? Lehet, hogy a végén mégis igaza lesz a producernek.
1 óra forgolódás után végre bealudtam.

Reggel kipihenten ébredtem, boldogsággal töltött el, hogy felébredtem..Na meg a fenéket! Felijedtem egy rémálmomból, majd kócos hajjal mentem le a konyhába a reggeli kávémért. Nem tudom hány óra lehet, de a konyhába menet egy lélekkel sem találkoztam.
Beérve a konyhába, odamentem a kávégéphez és megcsináltam a kávémat, majd pohárral a kezemben sétáltam álmosan az asztalon hagyott laptophoz.
Felnyitottam, bejelentkeztem az emailbe és elkezdtem keresgélni.
Reklám,reklám reklám. Semmi új üzenet egy kiadótól sem.
Lecsuktam a laptopot és úgy döntöttem, hogy inkább bemegyek a nappaliba és nézek valami filmet.
Kapcsolgattam a csatornák között, Valamilyen zenecsatornán éppen a BTS-Idol ment. Hallottam úgy százszor, mivel elég felkapott lett ez a számuk, pedig nem ez a legjobb. Legalábbis szerintem a Save me meg a Danger sokkal jobb. De ez az én véleményem.

Másik adón ment valami jó film, de pont a végét sikerült elcsípnem.
Még vagy 2x átmentem az összes csatornán, de semmi jót nem találtam, így inkább kikapcsoltam.
Elterültem a kanapén és gondolkoztam, mi lesz ezután... Csak legyen már vége ennek a rémálomnak. Nem mondom, hogy nem jó egy kis pihenő, elvégre eddig folyamatosan koncertekre jártunk, műsorokban szerepeltünk, dalokat írtunk, MV-ket forgattunk, koreográfiákat tanultunk, énekeltünk. Csak most fura, mert most szinte semmit nem tudunk csinálni. Megszoktuk, hogy bevannak táblázva a napjaink. Most meg azt se tudjuk, mihez kezdjünk.
Hirtelen gondoltam egyet, és megnyitottam a vliveot. 2 napja nem liveoltunk, gondolom már hiányolják az Insomniák.
Elinditottam a liveot, már kapásból 100 nézőm lett, aztán megcsak növekedett.
-Sziasztok! Bocsi, hogy ilyen korán zavarlak titeket, de gondoltam, hátha van olyan, aki ilyenkor kel.-olvastam a kommenteket,amiben ők is köszöntek,majd a kérdéseket próbáltam megválaszolni.
"Lécci Gahyeon mutatsz szivet?"
-Szivesen mutatok.-mondtam, majd mosolyogva mutattam nekik szivet, mire egy csomóan sziveket meg matricákat küldtek.
Alig tudtam követni a kommenteket, csak néhányat tudtam megválaszolni.
A live 1 órásra sikeredett, miután elköszöntem a rajongóktól, kiléptem, majd le is zártam a telefonomat. Nem is tudják a fanok, milyen pozitivitással vannak ránk. Nagyon szeretjük ez miatt őket.
Hamarosan a többiek is ébredezni kezdtek. Ji-U,SuA és Yoohyeon elmentek a konyhába reggelizni, Handong bement a fürdőbe, Dami meg kómás fejjel jött le a lépcsőn. Kaptam az alkalmon és megszólítottam.
-Dami!-kiáltottam oda neki, majd felkapta a fejét és felém tartott. Most vagy soha.
-Miaz? Mióta vagy fenn?-kérdezte , miközben megdörzsölte a szemét.
-Az nem lényeg, de szeretnék valamit kérdezni.-tértem a lényegre.
-Jó de mit? Hallgatlak.
-Figyelj. Tudom, nagyon nehéz ez az egész, de azt hittem, hogy végig kifogunk tartani egymás mellett.-kezdtem bele.
-Mire akarsz ezzel kilyukadni?-lassan kezd már felébredni.
-Rose írt nekem tegnap, hogy te szívesen csatlakoznál hozzájuk.-böktem ki. Dami emésztette a hallottakat, majd szomorúan rámnézett.
-Szerinted mennyi az esély arra, hogy átfognak venni egy egész bandát, más kiadótól? Kell mindig egy "b" terv.-mondta el a véleményét. Sajnos igaza van. Melyik kiadó venne fel mindannyiunkat úgy, hogy ne legyünk se többen, se kevesebben?
-Igazad van.-mondtam végül.-De azért jól gondold meg, mitcsinálsz.-figyelmeztettem.
-Én tudok magamra vigyázni.-ejt el egy halvány mosolyt.
-Lányok! Menjünk vidámparkba!-jön le a lépcsőn Siyeon. Mindenki érthetetlenül néz rá.-Most mivan? Jó lenne kikapcsolódni és kihasználni a szabad időnket.
-De keresnünk kéne tovább kiadót.-értetlenkedett Ji-U.
-Nem jött egy levél sem, reggel néztem.-szálltam bele én is.-mellesleg igaza van unninak. Ki kell élvezni, mikor voltatok utoljára vidámparkban?-kérdésemre nem jött válasz, így betudtam annak, hogy nem mostanában.

Miután mindenki elkészült, beültünk a kocsiba és mentünk is szórakozni.
Odaérve kiszálltunk a kocsiból és elindultunk a bejárat felé. Miután megvettük a jegyeket, be is mentünk.
Nem kell mondanom, nagyon jól éreztük magunkat. Amire csak lehetett, felültünk, vettünk vattacukrot meg karamellás popcornt is, játszottunk egy pár játékkal is. Yoohyeon és én nyertünk is egy unikornis plüst meg egy rókát. Mondanom sem kell, én kaptam a rókát, mert imádom őket.
Nagyon sok képet is csináltunk, amit később fel is fogunk rakni twitterre.

Hazafele a kocsiban mindannyian a Chase me-t énekeltük, így ütöttük el az időt. Kissé hamiskás volt a hangunk, de jelen esetben ez nem volt gond, mert jól éreztük magunkat.
A dormhoz érve mindenki hullafáradt volt, így mentünk is aludni.
Bedőltem az ágyba és hirtelen eltűnt minden jókedvem. Mi van ha nem lesz több ilyen jó napunk? Mivan ha külön fogjuk folytatni? Hirtelen felültem az ágyban és gondolkoztam.
Kimentem a szobámból és lementem a nappaliba. Leültem a laptop elé és elkezdtem felrakni twitterre a képeket, amik a vidámparkban készültek. Rögtön jött vagy 100 like,50 retweet és 40 hozzászólás. Miután kijelentkeztem Twitterről, félve megnyitottam az emailt.
Megintcsak reklámok, hirdetések, közösségi értesítések.
Ahogy görgettem lefele, megakadt egy levélen a szemem. Megnyitottam és nem hittem a szememnek. Most csak álmodom?

Sziasztok! Meg is hoztam a második részt, remélem tetszett.
Ha elnyerte a tetszésedet, támogass egy csillaggal.❤😊

Reflektorfényben [Befejezett]Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang