Reflektorfényben [Befejezett]

18.Rész

Ma lesz a duettfellèpèsem Jungkookkal. Elèg kevès idōm volt erre a mūsorra felkèszülni, tekintve, hogy 4 nappal ezelōtt döntött úgy a producer, hogy levàltja Yoohyeont és helyette engem kèr meg. Mivel nemet ugyebàr nem mondhattam, pontosan 4 napom volt betanulni a szöveget ès elènekelni a próbateremben minden próbàn, emellett összhangban kellett lennem Jungkookkal, ami nem volt èppen kellemes. Minden egyes próbàn megpróbàltunk megfelelni az elvàràsoknak, amivel semmi gond nem volt. Viszont ahànyszor szünetünk volt, pontosabban 5 percünk volt mindennap szünetre, mert sürgetett az idō, olyankor a BTS maknaejàval megàllàs nèlkül kóstolgattuk egymàst. Szerencsère egyik menedzserünk se volt fültanùja az elhangzottaknak, mert ilyenkor kàvèszünetre mentek. Egyszóval pontosan 4 percig vitatkoztunk ès elég durva dolgokat vàgtunk egymàs fejéhez. Csak 4 perc telt el igy egy nap, de igyis kellōkèppen leamortizàlódva èreztem magam próba utàn. Annyira, hogy még Damit se birtam màr meghallgatni.

Egèsz hèten valami szàmàra fontosat akart nekem elmondani, de èn mindig legyintettem. Rosszul èrzem magam ez miatt, de nem lett volna erōm mèg Dami panaszait is hallgatni. Elèg volt a sajàtjaimat eltūrni.

-Izgulsz?-kèrdezte a sminkes, aminek következtèben kellōkèppen kizökkentem gondolataimból. Biccentettem óvatosan, nehogy a sminkem áràra menjen a bólogatàsom szótlansàgom vègett.
A többiek a kanapèkon ülve, vagy èppen fekve diskuràltak arról, mennyire nem igy kèpzeltèk az Mv vetítèseket.

-De most komolyan, azt hittem meggyullad a hajam.-mondta a fejèt fogva JiU.
-Kinek jut eszèbe gyertyakoszorú?-szállt be SuA is a vitába. Ōk igy elvoltak. Bevallom a gyertyakoszorú nem is lett volna gond, ha nem lett volna meggyújtva minden egyes gyertya rajta, ràadàsul Jiu-nak felkellett vennie a fejère egy Mv rèszlet erejèig.

Tehàt ōk a panaszaikat osztottàk meg egymàssal, kivève Damit és Yoohyeont. Damitól megszokhattuk, hogy sose panaszkodik, mindig az erōs önmagàt adja. Yoohyeont viszont nem èrtettem. Ō szokott mindig a beszèlgetès központjàban lenni, most mègis csendben ül a kanapèn ès nem szól semmit. Mivel a sminkemen èppen dolgoztak, nem fordulhattam meg, hogy mi törtènik pontosan a hàtam mögött, a tükörbōl meg pont takaràsban voltak. Egyedül Handongot làttam, aki a kanapè vègèn ült.

-Emlèkeztek a mūpókra a Fly High-nàl?-emlèkeztette JiU a többieket arra a jelenetre, amelyben neki kellett az üvegberakott mūrovart letennie az asztalra. Emlèkszem elèg sokszor kellett újravenni ès üveget cserèlni, mert JiU nem èppen a pókok legnagyobb rajongója. Így hát mikor úgy vèlte, hogy megmozdult vagy èppen megfog mozdulni, leejtette sikonyàlva. 5 üveg ès 1 mūpók ment rà az Mv-re, de megèrte.

-Gahyeon, remélem nem izgulsz.-szólitott meg egy idõ után Sua.-Elsõ duetted, nem elrontani!-figyelmeztetett, mire megráztam a fejem.

-Nem fogom.-biztositottam, hogy márpedig nem fogok leégni a szinpadon. Mégha ez is lesz az elsõ alkalmam, hogy a lányok nélkül lépek színpadra.

Miután végzett velem a sminkes, megnéztem magam a tükörben, majd konstatáltam, hogy a sminkes jó munkát végzett, mint mindig. Megköszöntem neki a munkáját, majd felálltam a székbõl és végre saját szememmel láthattam történéseket.

Dami valamit nagyon irt a jegyzetfüzetébe, Yoohyeon meg meredt maga elé. Többiek meg az elõbb elhangzott témáról beszélgettek.

-Gahyeon, beszélhetnénk végre?-nézett fel a jegyzetébõl Dami kérdõn. Húztam a számat, de belefúrta a tekintetét az enyémbe.

-Jó, legyen!-adtam meg magam, majd kimentünk a folyosóra. Becsukva az ajtót, nagyot sóhajtott.

-Megõrjitetek!-akadt ki, amit nem tudtam mire vélni.

-Mire gondolsz most pontosan?

-Oké, azt hiszem ránk fér egy kiadós beszélgetés.-jelentette ki. Csak azt nem tudom, hogy akar most velem bármirõl is beszélni, ha a show fél óra múlva kezdõdik...

-De Dami nem érne rá?-kérdeztem, de nem engedte, hogy végig mondjam a mondanivalómat.

-Na ide figyelj! Megértem, hogy ez a hét neked nagyon sûrû volt és lefárasztott meg minden, de ez tényleg nem várhat tovább. Már elõbb kellett volna veled errõl beszélnem. És ha te most úgy fogsz fel menni arra színpadra.-mutatott sacc per kábé a szinpad felé, éreztetve mondanivalóját.-Akkor engem kifognak nyirni.

-Oké feladom. Mirõl akarsz velem beszélni?-adtam meg magam teljes egészében. Ha mondani akarja és ha elvileg ha a fellépés után tudnám meg akkor volt egy Damink, akkor hát hadd halljam.

-Mielõtt még elkezdeném, leszögezem, hogy nem ér se engem, sem a másik felet kinyirni, amiért valaki megszegte az egyezségét.-tette fel a két kezét védekezésképpen. Fogalmam sincs, mirõl beszél, de kiváncsi vagyok.-Tehát azon az estén, mikor szó nélkül elmentél és rajtakaptak Chanyeollal, akirõl egy szóval se meséltél, hogy régi barátod.-nézett rám rosszallóan-Felhivott Jungkook, hogy mégis hol a fenében vagy. Azt hitte hogy..-nem hagytam, hogy befejezze, mert még az ütõ is megállt bennem.

-Mi az hogy felhivott?-tátottam el a számat.

-Tudok mindenrõl.-mosolygott sokat sejtõn.-Nem volt más választása. Eltûntél, neki nem irtál, nem válaszoltál a hivásaira és nekünk se szóltál, hogy elmész. Igy hát Jungkook felkutatta az egész környéket, de nem talált rád. Hála az égnek hazaértél és nem lett komolyabb baj. Azon kívül, hogy másnap cimlap sztori voltatok a kis barátocskáddal.

-Ugyan, mintha azelõtt nem lettek volna mások cimlapon.-forgattam a szemem visszagondolva a Yoohyeon-os esetre.

-Most komolyan ezért nem beszélsz Yoohyeon-nal? Nagyon bántja, hogy már nem vagy felé nyitott, mint amilyen eddig voltál. És nem tudja miért, mivel ugyebár nem meséltél nekünk arról, hogy Jungkookkal kavartok.

Beszélgetésünket egy ajtónyitódás zavarta meg, amin Handong nézett ki.

-Bocsi hogy megzavarlak titeket, de 5 perc és kezdesz Gahyeon!-szólt, mire ránéztem a telefonomra. Basszus a nagy beszélgetésben elfeledkeztem az idõrõl.

-Majd késõbb folytatjuk ezt a beszélgetést.-szóltam Daminak, majd besiettem az öltözõbe Handong után.

Miután odaadtak a kezembe egy mikrofont, felküldtek a színpadra. Végig vonulva a szinpadon, Integettem a közönségnek. Elég sokan voltak, hozzátenném.

-Hello mindenki!-kiáltottam a mikrofonba, amit üdvrivalgás követett. Elindultam a kikészitett két székhez, ahol az egyiken már ült valaki. Lélegzet visszafojtva néztem rá Jungkookra, aki éppen hátranézve engem bámult. Kissé feszülten, de leültem a mellette lévõ székre.

-Vigyázzatok, az ilyen szép lányok insomniát okoznak!-szólt bele Jungkook a mikrofonba, amit többszázan sikonyálva reagáltak le. Belõlem is kiváltott egyfajta reakciót, mégpedig megrázva a fejem elmosolyodtam ennek következtében.

Reméltem, hogy nem fog semmi meggondolatlan dolgot elkövetni, bár lehet jobban kellett volna reménykedni, amig lehetett...