Music is my life

Bunyó a fiúk közt

Gyorsabbra vettem a tempót nehogy észrevegye, hogy el pirultam.
-Itt is vagyunk. - álltam meg az ajtó elött és kopogni kezdtem
A suli doki nyitott ajtót.
-Sziasztok gyertek be. Mi a baj? - kérdezte kedvesen
-Nagyon fáj a fejem, kaphatnék gyógyszert? - ültünk le a székekre
-Persze, de azért megnéznék pár dolgot. - mutatott az ágyra, hogy üljek fel
-Rendben. - vettem rá magam és fel ültem az ágyra
-A barátod ne menjen ki? - kérdezte a fiúra nézve, aki már akart is kimenni
-Át ülök a másik oldalra és már nem is fog látni semmit. - Justin zavartan, de vissza ült, akis perverz
Nem másztam át a másik oldalra, csak át lendítettem a lábam. A doki megvizsgált és ahogy mondtam, nincs semmi bajom. Bevettem a fájdalom csillapítót és vissza is mentünk a termünkbe. Az órán még fetrengtem, de a tanárnő nem szólt rám. Óra végén ledobtam a tollat a kezemből, össze fontam a karom a padon és rá dőltem. Glori szokásához híven, ha szarul vagyok simizi a fejem.
-Köszi Glori. - mosolyogtam, bár ezt ő nem látta
-Nincs mit. - mondta kedvesen
Szertem, ha simogatnak, tudom kicsit furcsa. Hirtelen Dia fel pattant úgy, hogy ki lökte a széket.
-Miaz? - kérdeztem és Dia felé fordítottam a fejem, feldúlt
-Lisy beszélni szeretnék veled. - hallottam meg Ryan hangját szemből
Fel emeltem a fejem és rá néztem. Ha szemmel őlni lehetne, sorozat gyilkos lennék.
-Mit akarsz Ryan? Azt akarod, hogy mindenki előtt pofozzalak fel? - kérdeztem flegmán
-Nem, csak kérlek beszéljük meg hát, ha.. - fel álltam, a széket egy padhoz csapva ezzel félbe szakítottva az előttem állót
-Hát, ha ki békülünk? Na azt lesheted, soha, nem bocsátok meg és most tünny a szemem elől. - szét robbanok az idegtől
-Nem, kérlek.. - most Justin szakította félbe
A szöszi meg fogta a vállát és maga elé fordította.
-Talán süket vagy? Azt mondta tűnny el. - vágta az arcába
-Már bocs, de te kivagy és mi közöd van a mi beszélgetésünkhöz? - lökte le a kezet magáról Ryan
-Van és ez a lényeg. Tűnny el, mert ha, nem én váglak ki! - fenyegette Justin
-Hé fejezzétek be. - szóltam rájuk
-Te kidobsz, na ne nevetess és mért véded ennyire a barátnőmet? Talán bejön? - bunkózott Ryan
Justin orrba vágta.
-Én előre szóltam. - mondta Justin
Át másztam a padon és közéjük álltam. Ismerem Ryan-t, biztos neki ugrana. Ryan fel állt a földről, az orra vérzett.
-Mit képzelsz magadról, ki vagy te?! - üvöltötte Ryan
-Ryan fejezd be! - És te?! - mondtuk egyszerre Justin-nal
-Lisa állj el innen. - szólt rám Justin
-Nem csak az dűhit, hogy megütsz, hanem még a csajom is kell! - Ryan nem volt még ilyen dühös
A 2 fiú farkas szemet nézett felettem.
-Ryan, megcsaltál soha a büdös életbe nem leszünk együtt! - rivaltam rá már én is
-Nem voltam vele együtt és ami történt az hiba volt. Szeretlek Lisy, sajnálom. - nézett rám meg bánóan
Nem tudtam meg szólalni, de azt tudom, hogy Justin-t nem hatotta meg. Justin félre állított és Ryan-t a polójánál fogva rántotta meg.
-Meg csaltad ezen nem változtat semmi!-higgadt volt ami ijesztő
Hátra fordultam és láttam, hogy a lányok már nincsenek ott. Nagyon remélem, hogy tanárért mentek.
-Kedveled, csak az a baj, hogy nem fogod meg szerezni. Tudom, hogy szeret engem és, ha nem azonnal, de később meg fog bocsátani. - mondta Ryan egyenesen Justin szemébe
Amíg nem figyeltek, Justin-t félre löktem.
-Mit csinálsz? - rivalt rám Justin
-Nem verheted meg.
-Köszönöm Lisy. - simizett meg Ryan
Justin ideges lett és elment.
-Menny az orvosiba. - mentem ki a teremből Justin után
A folyosón sétált, mellé futottam és meg fogtam a karját.
-Mit akarsz? - kérdezte bunkón
-Mi bajod?
-Mi bajom?! Ott sírtál, hogy meg csalt és most megvéded?! - üvöltött szinte velem, nem is engedte, hogy válaszoljak - Tudod mit, hagyjuk! Nem érdekel!
Ki rántotta a kezét és elment. Mért érzem ennyire rosszul magam?