VISSZATEKINTÉS A MÚLTBA ᵇⁱⁿˢᵘⁿᵍ [✔]

099

Jisung kint várt a nappaliban – jobban mondva a bejárati ajtó előtt –, hogy a legjobb barátja megérkezzen. Jisungnak csak annyit mondott, hogy beszélniük kell egy fontos dologról.

Pár unalmas perc elteltével már nem akarta megvárni, hogy hazaérkezzen. De aztán Changbin végül megérkezett; belépett az ajtón és megrázta a fejét, hogy a hajából kirázza a vizet.

Ugyanis kint szakadt az eső.

– Hé – morogta Changbin, ahogy hagyta, hogy Jisung arcon csókolja, mint általában tette ezt köszönésképp.

– Mizu? – kérdezte a fiatalabb kíváncsian.

– El kell mondanom valamit, Jisung... Ez már nagyon régóta emészt belülről, és nem bírom tovább magamban tartani – kezdett bele a sötét hajú komoly arccal. – Már több, mint hét éve legjobb barátok vagyunk... és ugye csak most végeztünk a középiskolában. Kérlek, higgy nekem, ha- ha azt mondom, hogy hét éve totálisan beléd vagyok esve... Azonban, amikor négy évvel ezelőtt Chan képbe került, nekem nagyon nem tetszett, egyáltalán nem volt szimpi. De aztán barátok lettünk, és őt is megkedveltem a maga módján – folytatta rekedtes hanggal, szintúgy komolyan bámulva a másikra. – De- mikor két éve összejöttetek, az nekem... nagyon fájt. Rohadtul. És nem csak azért, mert szeretlek, hanem mert ő egy seggfej veled.

– Changbin, én-

– Hagyd, hogy befejezzem! – emelte fel a hangját Changbin egy kicsit. – Chan egy playboy... Jisung, ő már az elejétől kezdve megcsal téged Lee Minhóval. Minho egy másik suliba jár a város másik végében, szóval nem ismered... De- de én láttam őket milliószor. Partikon, randikon... és fáj látni. Fáj, nagyon fáj, hogy ezt teszi veled. A legjobb barátom, de bánt téged. És szeretlek. – Changbin teljesen ideges lett, mire befejezte a mondandóját. A hajába túrt, és erősen összeszorította a szemeit.

A sötét hajú fiú nem hallhatta, hogy Chan bejött a helyiségbe, és nem is láthatta, hiszen mögötte volt, de Jisung látta. Éppen ezért intett is neki, hogy ne jöjjön közelebb.

– Changbin, nem hazudhatsz és nem mondhatod azt nekem, hogy Chan megcsal engem, csakis azért, hogy beléd szeressek – mondta Jisung komoran.

– Kurvára nem hazudok! – kiáltotta Changbin, a fiatalabb pedig hátrálni kezdett.

És a következő mozdulat szinte mindenkit a határra repített.

Changbin megcsókolta Jisungot egyenesen az ajkain. Gyengéd volt és utánozhatatlan.

Azonban az idősebb kezei már kevésbé voltak kedvesek. Erősen ragadta meg Jisung derekát és magához vonta.

Jisung tudta, hogy mit jelent, ha a szíve kihagy egy ütemet – mert bizony kihagyott, nem is egyet –, de megpróbálta figyelmen kívül hagyni, és minden maradék erejével arrébb lökte a másikat.

Elcsattant az a bizonyos pofon is.

– Mi a fasz?! – kiáltotta Chan ingerülten és rángatni kezdte Changbint. – Megcsókoltad a barátomat.

– Francba! Chan, én-

És akkor elcsattant a következő ütés, egyenesen Changbin arcába érkezett Chan ökle.

– Picsába – morogta Changbin, ahogy az orrához kapott, mielőtt még vérezni kezdett volna.

– Nem hiszem el. Mindent tönkretettél – sziszegte Jisung a képébe mérgesen. – Tökéletesen megvoltunk egymással, Changbin! Minden tökéletes volt és most elbasztad!

– Én? – nevetett gúnyosan Changbin. – Néha annyira hülye vagy, Jisung. Mindig is az voltál! Nem veszed észre, hogy megcsal téged egyenesen a szemed láttára! – kiáltotta Changbin szintén mérgesen. – Próbáltam segíteni. Megpróbáltalak boldoggá tenni, nem mondtam el, de belefáradtam... Nem bírom tovább nézni, hogy hagyod, hogy bántson, megüssön téged – ordította –, hagyod, hogy részegen azt csináljon veled, amit csak akar!

– Nem csalom meg Jisungot – szólt közbe Chan halkan.

– Nem, a faszt nem! Láttalak téged minimum négyszer Minhóval! – A hangja belesüvített a kora estébe, ahogy átvágta az eddig csendben lévő levegőt.

– Ne ordíts! – szólt rá Jisung összehúzott szemekkel, és csípőre tett kézzel bámult rá.

– De, igenis ordítani fogok! Elegem van ebből a szarból!

– Szánalmas vagy, Changbin. Szeretjük egymást – nevetett Chan, ahogy meglökte egy kicsit a sötét hajút, aki hátratántorodott.

– Hazudni azért, hogy megutáljam? Szeretem Chant – motyogta Jisung elbizonytalanodva.

– Jisung! Ígérem, az istenért se hazudnék neked ilyeneket! Hallgass rám! – tette össze a tenyerét, és kérlelően bámult a fiatalra.

– Már mondtam, hogy ne emeld fel a hangodat! – puffogott a világos hajú és felhordta az orrát.

– Akkor emelem fel, amikor csak akarom! Teljesen elment az eszed! – nevetett hisztérikusan Changbin, és csóválni kezdte a fejét. – Hülye vagy, ha nem hiszel nekem, Chan egy gyalázatos hazudozó!

– Szeret engem!

– Annyira buta vagy...

– Hagyjuk abba ezt! Vigyél haza minket. Most! – vágott közbe Chan parancsoló hangja, és mérgesen mutogatni kezdett az ajtó felé.

– Oké – csattant fel megadóan Changbin –, gyerünk a kocsiba.

Négyszer csapódott ajtó: egyszer, mikor Changbin bevágta maga mögött a háza ajtaját, majd mikor a sofőr felőli ajtót is becsapta. Jisung és Chan is hasonlóan csapkodták az ajtókat.

Jisung nagyon mérges volt. Nem kötötte be a biztonsági övet, csak mérgesen fonta össze a karját a mellkasán.

Mérges volt Changbinra. Mérges volt Chanra. Rajtuk kívül azonban saját magára haragudott a legjobban. Tudta, hogy Chan megcsalja őt. Már egy ideje tudta ezt, ahogyan azt is, hogy nem volt szerelmes Chanba. Három éve már, hogy Changbin birtokolja a szívét.

– Changbin, sajnálom. Miért nem mondtad? Beszélhettünk volna róla – szólalt meg Chan pár perc csend után a hátsóülésről.

– Nem voltam elég nyilvánvaló?! Pedig szerintem egészen nyilvánvalóvá tettem – ordította Changbin újból hangosan. – Szerelmes vagyok belé! És... nagyon szeretem. Nagyon! Fáj, ha bántod vagy átvered őt.

Changbin hátranézett, hogy Chanra tudjon bámulni összehúzott szemekkel.

– Az utat nézd! – sikította Jisung ijedten. Az eső zubogott, az égbolt teljesen fekete volt, alig lehetett látni valamit.

– Baszd meg! Nem hallom a hangod. Annyira felbasztál azzal, hogy ilyen hülye vagy – sziszegte Changbin összeszorított fogakkal.

– Kérlek! – nyöszörgött Jisung, mert nem látta az utat.

– Nem hallod, hogy mire kér?! Jisung-

És akkor megtörtént a baj. Eszméletlenül gyorsan. Az autó kisodródott, néhányat fordult a levegőben. Changbin erőlködött, hogy megfogja Jisungot, nehogy kirepüljön az ablakon, de nem érte el. A fiatal kirepült a szélvédőn.

lol