Pisztollyal a rózsáért

18. fejezet

- Na és ez milyen? - kérdezte Gianna mikor kilépett az öltözőből.
- Csinos, de még mindig nem értem, hogy én mit keresek itt. - válaszolta Matteo.
A Demetrios esküvői ruhaszalonban nem volt tömeg. Sőt, gyakorlatilag csak ők voltak ott mivel a Demetrios Olaszország egyik legdrágább ruhaszalonja. Matteonak azonban ennél nagyobb gondja is volt, mégpedig az, hogy egyáltalán ő vásárolta a ruhát.
Gianna megnézte magát a tükörben.
- Talán túl hercegnős.

- Mi a baja a lányoknak azzal, ha egy ruha hercegnős?
- Jaj, Matti, te ezt nem érted! Inkább megnézek egy másikat! - mondta Gianna és visszament az öltözőbe.
Matteo élvezte, hogy Gianna örül, de a kifejezetten nőknek való szalonban már kezdte kényelmetlenül érezni magát.
- Drágám, gond van! - hallatszott az öltözőből.
- Mi a baj? - állt fel ijedten Matteo, de hirtelen elhúzódott a függöny és Gianna csábosan állt előtte egy másik ruhában.
- Az, hogy eszméletlenül szexi ez a ruha!

Matteo tátott szájjal figyelte. Gianna pedig elkezdett sétálni fel alá mint egy modell.
- Hűha, édesem! Hol rejtegetted eddig a csípőd?
- Ha, ha, ha! Nagyon vicces, Matti! - csapta vállon Gianna. Pár perccel később viszont már ez a ruha sem volt jó. Matteo már úgy nézett ki mintha egyé vált volna a székkel mikor betoppant Natalia.
- Szia, kincsem! Hol a menyasszonyod?
- Most veszi föl a huszonharmadik ruhát. - sóhajtotta Matteo és nagy nehezen felült a székében.
- Matti!!! - hallatszott egy visító hang mire Matteo gyakorlatilag felrepült a székből.
- Most mi van?
- Ez lesz az! Ez az igazi!
- Mutasd, lányom! - mondta Natalia mire Gianna elhúzta a függönyt és minden áll a padlót súrolta.

- Drága, egyetlen Giannám! Úgy sugárzol mint a legszebb gardénia!
- Jaj, Matti, ne túlozz!
- Nem túlzok! Csodaszép vagy! - mondta Matteo és egy puszit nyomott Gianna arcára. Natalia lemoshatatlan mosollyal nézte őket és büszkeség töltötte meg a szívét. Az ő kicsi fia, aki nemrég még partedliben ette a sültfagyit Riverhood - i házukban, most már esküvői ruhát vásárol szíve választottjának. Annyira elmerült a gondolataiban, hogy észre sem vette, hogy a könnyei utat találtak maguknak. Matteo aggódva lépett édesanyjához.
- Anya, jól vagy?
- Natalia, minden rendben? - lépett oda Gianna is mire Matalia felnevetett és letörölte a könnyeit.
- Jól vagyok, gyerekek! Jól vagyok, csak annyira... Annyira hihetetlen, hogy máris felnőttél, kincsem! - simogatta meg fia arcát.
- Mindig a fiad maradok, ha esik, ha szakad.
- De mindig legyél Gianna férje is! - mosolygott Natalia mire mind a hárman elnevették magukat.