Medicopter 117 - Újratöltve

43. Fejezet

Peter és Gwen a támaszpontnál parkoló autójukhoz siettek. A volt szanitéc beült a volán mögé és elfordította a kulcsot.
-Nem indul. - csapott a kormányra a férj.
-Ennyit a hawaii-i nászútról. - dőlt hátra Fraser-Berger támaszpontvezető.
-Nem! Van egy ötletem! Gyere!
A friss házasok kiszálltak a kocsijukból, magukhoz vették táskáikat és a társalgóba mentek.
-Valami gond van? - kíváncsiskodott Hoffmann szanitéc.
-Nem indul a kocsi és egy gyors fuvarra lenne szükségünk. - nézett Peter Jenny-re.
-Ezt nem lehet! - szólt férjére Gwen.
-Gwen, most nem vagy szolgálatban, vagyis most szemet hunyhatnál felette. - szólalt meg Natalie.
-Ha Jenny elvisz, akkor rendben.
-Ez nem kérdés. - állt fel a pilóta és magához vette a bőrkabátját.
Hamarosan már a helikopterben ültek. Daniel is velük tartott, hogy Krüger pilóta a visszaúton ne legyen egyedül.
-Müncheni Torony, itt a Medicopter 117.
-Hallgatom Medicopter 117.
-Berepülési engedélyt kérek nyugati irányba.
-Értettem Medicopter 117. Az engedélyt megadom!
Az engedélyt megkapása után Jenny az emelőkarral magasba emelte a helikoptert.

A bázison csak Natalie és Max maradtak.
-Menj haza Natalie! A műszak hamarosan véget ér. Helikopter pedig nincsen. - mondta Max miközben a füvet kaszálta.
-Maradok, hogy ne legyél egyedül.
-Már nem leszek egyedül. Pont most jött meg Viki és Tom. - nézett a parkoló felé a szerelő, de a nagy fűtől nem látta, hogy egy gereblye hevert a fűben, így rálépett és a nyele fejen találta. -David! - kiabált a karbantartó.
Max hangját még a parkolóban is lehetett hallani.
-Mit csinált már vajon megint? - rázta a fejét Tom.
-Mindjárt megtudjuk!
Ahogy odaértek a szerelő homlokán függőlegesen volt egy piros csík.
-Mi történt? - tette fel kérdését Baier doktornő.
-A drágalátos unokatestvér eldugott a fűben egy gereblyét.
-Max! Annyira sajnálom. - szomorodott el a szanitéc.
-Nem neked kell, hanem neki.
-Az a baj, hogy ő nem fogja.
-Ettől tartok én is. - indult el a szerelő a társalgó felé.
-Megint el kell vele beszélgetnem. Bár úgy sem használ.

A fiatalok bementek a társalgóba, hogy pihenjenek. A karbantartó éppen ment volna ki, amikor egy szőke nő az útjába állt.
-Segíthetek valamiben? - szólt hozzá a szerelő.
-Daniel Hoffmann-t keresem.
-Daniel éppen nincs itt, de hamarosan itt lesz. Addig adhatok valamit?
-Nem köszönöm. - válaszolt a nő, de ekkor már hallatszott a helikopter hangja.
-Már meg is jöttek.
A hölgy helyet foglalt az egyik fotelben és a férfira várt. Amint a szanitéc belépett az ajtón elcsodálkozott.
-Mit keresel itt?
-Beszélnünk kell, fontos!
-Rendben, gyere!

A szanitéc és Saskia a parkolóba mentek.
-Már el is akarsz küldeni?
-Ezt nem kérdezned kellene, hanem mondanod.
-De engem nem küldetsz el!
-Miért nem?
-Ezért! - adott át Heinemann kisasszony a férfinek egy papírt.
Daniel azonnal ideges lett, ahogy ránézett.
-Ez nem igaz!
-Ott az orvosi pecsét és aláírás.
-Ez nem az én gyerekem!
-De Daniel! A mi gyerekünket várom!
-Nem történt azon az éjszakán semmi!
-Szerinted miért keltél fel ruha nélkül? - szegezte a kérdést Daniel fejéhez a nő.
Hoffmann úr csak hallgatott. Nem tudott megszólalni.
-Apasági tesztet akarok.
-Most?
-Ahogy akarod. - nézett a nő gúnyosan a férfira, majd beült az autójába és elhajtott.
A nő távozásával Daniel a társalgóba ment és az orvosi papírt megmutatta a doktornőknek.
-Mondjátok, hogy ez hamisítvány.
-Szeretnélek megnyugtatni, de. - kezdte el Krüger doktornő.
-De ez a főorvos által kibocsájtott papír. És ez biztos valódi. - fejezte be Viki.
-Nem lehet, hogy Saskia terhes tőlem! - ült le a szanitéc. -Apasági tesztet akarok.
-Én nem ajánlom. - jegyezte meg Krüger doktornő.
-Tudom, hogy kockázatos. De muszáj tudnom az igazat!
-Ahogy szeretnéd Daniel. De ezt orvosilag szerintem Viki sem támogatja.
-Várjak akkor még hat hónapot?
A mentőorvosok egymásra néztek, majd a szanitécre.
-Nem bírom ki addig.
Tom a haverja mellé sétált és a vállára tette a kezét.
-Ne aggódj! Mi mindenben segíteni fogunk! - bólintott a szanitéc.
-Köszönöm!

Az este beköszöntével véget ért az A csapat műszakja. Tom egy fárasztó nap után hazament. A ház azonban üres volt. Elővette a telefonját és pont akkor kapott egy SMS-t az unokatestvérétől. "Bulizok, majd csak holnap reggel megyek haza. Vigyázz a csajokkal tesa!" A szanitéc csak rázta a fejét, de örült neki, hogy David legalább egy szabályt betartott: szólunk, ha este nem megyünk haza.

Pár utcával arrébb David és egy nő szállt ki a férfi kocsijából.
-Itt laksz Isabell?
-Itt!
-Nagyon jól néz ki.
-Gyere már be. - húzta pólójánál fogvaa Schiller srácot Müller doktornő.