Medicopter 117 - Újratöltve

34. Fejezet

-Mikor jössz haza kislányom? - szólt Enrico a lépcsőn lesétáló lányához.
-Holnap este!
-Holnap este?!
Miután Emily elment az apja mogorván szólalt meg.
-Nem szeretnék még unokát!
-Enrico! Igazán abba hagyhatnád! Emily már nem olyan kicsi! Tudja mit csinál!
-Igen! De beszélgettél már vele?
-Nem. De okos lány. - zárta le Biggi a beszélgetést és tovább ette a reggelijét.

Max dühösen lépett be a társalgóba.
-Kedves Medicopter csapat! A helikopter egy szent hely! Nem csatatér! Kérlek tartsátok ezt tiszteletben. Szó szerint fekete volt a víz miután felmostam benne!
-De Max! Nem tehetünk róla, hogy a nőt egy égő autóból szedtük ki. - olvasta a reggeli újságot Fischer szanitéc.
A szerelő kezeit maga elé tartva jelezte, hogy megadta magát és tovább folytatta az útját.
Ekkor megérkezett a váltás csapatból Krüger doktornő és a pilóta.
-Natalie! Te sugárzol a boldogságtól. - állapította meg Baier doktornő.
-A doktornőnek randija volt az este. - mosolygott nővérére Jenny.
-Nem is attól. - pirult el az orvosnő.
-Nincs semmi szégyellnivaló benne. - kacsintott Gitti.
-Szerelem szép dolog, idősebbik Krüger kisasszony! - jelent meg Max.
-Na! Max pszichológus megszólalt! - rázta a fejét Tom.
-Na idefigyeljél! Engem már javában kergettek a lányok, amikor te megszülettél.
-Vagy te kergetted őket az olajos kezeddel. - nevetett Gitti.
-Nagyon kedves tőled.
-Bocsi Max! De ezt nem tudtam kihagyni!
-Aha, persze! - viccelődött a szerelő.
Fél órával később az A csapat elhagyta a bázist. B csapat készen állt a bevetésekre.
-Központ a Medicopter 117-nek. traunstein-i pláza tetejéről egy nő öngyilkossági kísérletet akar elkövetni. Segítsenek a rendőrségnek. Megadjam a GPS koordinátákat?
-Értettem, vállaljuk! És a koordinátákra nincs szükség. Ismerem az utat. - jelzett vissza Jenny.
Mind a hárman kiszaladtak a helikopterhez és elfoglalták szokásos helyeiket. A pilóta sorra felkapcsolta a műszereket. Az aksit, a gyűjtősínt és az üzemanyag-szivattyút. Kezét az indítókarra tette, amitől a rotorok dolgozni kezdtek. A horizontmutatót lenullázta, majd a fenti kart előre tolta repüléshez.
-Medicopter 117 a Müncheni Toronynak. Itt Krüger pilóta beszél!
-Itt a Torony! Hallgatom Krüger kisasszony!
-Engedélyt kérek a helyi légi zóna használatára.
-Értettem Medicopter 117. A légteret használhatja. Sikeres bevetést!
A későnyári napsütés zavarta Jenny-t a vezetésben, így felvette napszemüvegét és azon keresztül gyönyörködött a tájban.
-Amúgy Natalie! Mesélhetnél a tegnap estéről. - nézett hátra Krüger pilóta.
-Nem akarlak titeket megzavarni, de látom a lányt.
-Medicopter 117 a Központnak! Megérkeztünk a bevetés helyszínére. Megkezdem a landolást.
-Értettem Medicopter 117. Cselekedjen a rendőrség utasításai szerint!
A szűk hely miatt Sarah Jane koordinálta a leszállást.
-Mi a helyzet? - tette fel kérdését Daniel.
-A lány leakar ugrani! Sokkos állapotban van! A tetőtéri ajtót kívülről bezárta. Nem tudjuk kinyitni. És a tűzoltóság csak később érkezik meg.
-A lány mennyire van tisztában a jelenlegi helyzetével? - állt meg kollégái mellett Jenny.
-Semennyire. Még eleinte meghallotta a kiabálásokat és válaszolt. De már se kép, se hang. Félünk, hogy hamarosan elájul, összeesik és lezuhan.
-Van egy ötletem! Gyertek! - indult el Natalie a helikopter felé.
Miután felszálltak Daniel faggatózni kezdett.
-Mi a terved?
-Az épület másik részén leteszünk téged, óvatosan és halkan hátulról elsétálsz a lányhoz. Innentől gondolom tudod!
-Tudom, mint vakond az ásást. Jenny! Készen állok! - mondta Hoffmann szanitéc a kötélről.
-Kezdhetjük!
Jenny az épület másik részéhez repült és próbálta megtartani a helikopter egyensúlyát. A kis ablakon keresztül figyelte, ahogy kollégája leereszkedett.
-Még három métert, kettőt és egyet. Elég! Magamon hagyom a kötelet. Ha leugrik utána tudjak ugrani én is.
A szanitéc négykézláb elkezdett közeledni a lányhoz.

Miss Smith odalent aggódva figyelte a mentést.
-Csak észre ne venné!

Odafent a lány hirtelen tett egy lépést előre.
-Daniel! - szólalt meg Jenny.
-Ha odaszaladok biztosan leugrik!
-Akkor siess!
-Nyugi Natalie! Nem lesz gond!
A lány megemelte a jobb lábát és a levegőbe tartotta.
-Daniel! Lezuhan!
A szanitéc felállt és szaladni kezdett a lány felé. A sokkos állapotban lévő páciens már éppen zuhanni kezdett, amikor a szanitéc elkapta.
-Hála égnek! - dőlt hátra a székében a pilótahölgy.
-Ki volt most ügyes? - mosolygott Daniel.
-Te! De inkább most leteszlek. - rázta  fejét Jenny.
A földön megfogták a rugdosó lány lábait a rendőrök még mielőtt földet ért.
-Nyugi, nyugi! - szorította magához Daniel.
-Ettől jobb lesz! - szúrta belé Natalie az injekciót.
A szer hamar hatott. Lány lenyugodott és elaludt.
-Itt meg mi történt? - kérdezte a hirtelen megjelenő Lena.
-Ez a lány öngyilkos akart lenni. Daniel mentette meg.
-De ügyes vagy! - mosolygott a Wächter lány.
-Chris, mit csinál itt? - érdeklődött Hoffmann szanitéc.
-Moziban voltunk.
A szanitéc feje olyan vörös lett, mint a piros paprika.

Fél órával később a bázis leszállópályáján landoltak. Lena már várta a csapatot.
-Beszélhetnénk Daniel?
-Persze!
A többiek ezt meghallva bementek a társalgóba.
-Miért zavar az téged, hogy Chris-sel moziban voltam?
-Nem is zavar!
-Dehogy nem! Olyan vörös voltál mint még sosem.
-Na jó! Az zavar, hogy nem illik hozzád!
-Mi az, hogy nem illik hozzám? - akadt ki a lány.
-Egy nőcsábász fiú az. Fogadok hamarosan elhagy téged.
-Nem is az! - lépett erősen Daniel lábára Lena.
-ÁÁ! kiáltotta el magát.
-És létszíves ne foglalkozz azzal, hogy én kivel megyek moziba!
-Tudod ez mennyire fájt? - fogta meg a szanitéc a lábát.
-Nekem is ennyire fájt! Szia! - indult el a lány.

Este Hoffmann szanitéc idegesen feküdt le az ágyába.
-Valami gond van? - ült le mellé Emily.
-Nincsen semmi.
-Dehogy nem. Az, hogy Chris elment Lena-val a moziba?
-Talán!?
-Inkább örülnöd kellene neki. Így Chris biztosan békén hagy engem és Lena-nak is lesz valaki. - ölelte magához a pilótagyakornok Daniel-t.
-Teljesen igazad van! - válaszolt a szanitéc, de csak maga elé bámult.