Medicopter 117 - Újratöltve

26. Fejezet

A társalgóban pihenő B csapatot a váltó A csapat zavarta meg.
-Jó reggelig aludni. - fordította el a reluxát Gitti.
-Ez emberkínzás, amit csináltok. - kelt fel Daniel.
-Nyugis volt az este? - érdeklődött Baier doktornő.
-Nem történt semmi. - dörzsölte szemeit Jenny.

Egy városi benzinkútnál megállt egy iskolabusz. A sofőr kiszállt és tankolt, amíg bement fizetni egy férfi felszállt a buszra, majd fegyvert fogott a gyerekekre és tanáraikra.
-Maga teljesen megőrült? Tegye el azt a fegyvert!
-Nagyon bátor! Jöjjön csak és vezesse a buszt!
-De én nem tudok vezetni.
-Majd most megtanul. - rángatta hajánál fogva a pasas a tanárnőt.
A sofőr tátott szájjal nézte, ahogyan szeretett busza elhajtott. Elővette telefonját és az egyik kísérő tanár telefonszámát kereste ki.
A buszon hangosan felcsengett a telefon. A foglyul ejtő odasietett és kivette a tanárnő kezéből.
-Elraboltam a gyerekeket! 2.000.000 eurót követelek értük. Átadás Rosenheim-ben lesz a főtéren. Fegyver van nálam!
A sofőr kerek szemekkel figyelte telefonját, majd tovább telefonált.

Max a B csapattal beszélt a hangárban.
-Ugye akkor számíthatok rátok?
-Ez csak természetes Max! Egy csapat vagyunk. - mosolygott Natalie.
-Akkor itt vannak a bevásárolandó dolgok. - osztott szét a szerelő bevásárlólistákat.
A diszpécser hangjára felemelték fejeiket.
-Központ a Medicopter 117-nek. Egy fegyveres férfi foglyul ejtett egy busznyi iskolást és két tanárnőt, pénzt követel. A rendőrség kéri, hogy legyenek jelen. Rosenheim irányába repüljenek. GPS koordináták útközben.
Az A csapat kiszaladt a helikopterhez. Gitti beült előre, Viki hátra. Eric odaadta a doktornőnek a mentőtáskákat, majd elfoglalta helyét a pilóta mellett.
-Medicopter 117 a Müncheni Toronynak. Bevetésünk van Rosenheim-ben. Berepülési engedélyt kérek nyugati irányba.
-Müncheni Torony a Medicopter 117-nek. A berepülési engedélyt megadom. Jó utat.
Az engedély megkapása után König pilóta felemelte a helikoptert. Maier szanitéc elővette a térképet, de nem volt szükség útbaigazításra.
-Az utolsó munkanapodon megkíméllek tőle.
-Nagyon rendes tőled. - nevetett a szanitéc.
Negyed órás repülés után landoltak Rosenheim főterén.

A busz egyik ablakán kinézett a férfi.
-Repülőjegyet fogok magamnak váltani.
-Legalább a gyerekeket engedje le! - állt fel az egyik tanárnő.
-Dehogy is! Ők jelentik nekem a garanciát.
A beszélgetés után megcsörrent a tanárnő telefonja. A pasas azonnal megnyomta a hívásfogadó gombot.
-A helikopter szanitéce hozza be a pénzt! Csak vele kommunikálok!
Kint Kranz és az egyik járőr összenéztek. A mentőcsapat hozzájuk sietett.
-Baier doktornő vagyok! Van sérült?
-Egyelőre nincs! De van egy kis gond.
-Vagyis?
-A pasas azt kéri, hogy a szanitéc vigye be a pénzt.
Gitti és Viki a szanitécre néztek.
-Rendben! - bólintott Eric.
-De nem erőltetem! - jegyezte meg Kranz felügyelő.
-Megyek és kész! Gyerekek vannak veszélyben!
A doktornő és a pilóta összenéztek, majd ismét a szanitécükre néztek.
-Ez nagyon veszélyes! - állapította meg Gitti.
-Tisztában vagyok vele! Muszáj mennem! - bólintott Eric.
-Sok szerencsét! - adta át a pénzes bőröndöt a nyomozó.
A szanitéc sóhajtott egy nagyot, majd elindult a busz felé. Az autóbusz előtt meglátott két kommandóst feküdve, de nem nézte tovább őket, hogy a pasas ne vegye észre őket.
Maier úr megállt az ajtó előtt, majd miután a pasas kinyitotta felsétált a buszra. A férfi visszasétált a busz közepére és odainvitálta a mentőápolót. Amikor Eric fél méterre volt hirtelen megemelte a karját és arcon vágta a fém pénzes bőrönddel a pasast.
-Kifelé mindenki! - kiáltott el magát a szanitéc, majd a gyerekek elindultak az autó felé.
Kinyitották a kijáratot és leindultak lefelé. A rendőrök szerettek volna feljutni, de a lefelé szaladó gyerektömegtől nem tudtak. Nem sokkal később leért az utolsó gyerek is és bezárultak az ajtók. Eric csodálkozva nézte, hogy a pasas tette.
-Állj vagy lövök! - irányozta a fegyvert a szanitéc felé.
-Tudja, hogy milyen gyáva?
-Miért lennék gyáva? - közeledett Eric felé.
-Az tart fegyvert a másikra, aki gyáva.
-Ezért meghalsz! - szaladt a szanitécnek a pasas.
A dulakodás egy lövéssel ért véget. A szanitéc letérdelt.
-Véged van! - nevetett a pali.
-Vagy nem! - adott egy jobbost a fegyveres férfinek, aki ettől elájult.
Eric leült a földre és megnézte a meglőtt lábát, majd erőt vett magán és kinyitotta az ajtókat. A rendőrök bilincsben elvitték a hapsit, Viki pedig ellátta a szanitéc sérülését.
-Ilyen az utolsó napom. - mosolyogta el magát Eric.
-Alakulhatott volna jobban is. - rázta a fejét Gitti.
Pár órával később a hangár előtt landoltak. Mindannyian kiszálltak és a hangárkapu felé sétáltak, ami elkezdett felnyílni. A gurítható leszállópályán terülj-terülj asztalkám volt.
-További sok sikert Eric! - mondták egyszerre a többiek.
-Nagyon aranyosak vagytok! - érzékenyült el a férfi.
-Mi meg örülünk, hogy nem esett komoly bajod. - mosolygott Gwen.
-Utánam most te mész táppénzre. - rázta a fejét Tom.
-Tulajdonképpen neked még meg sem köszöntem, hogy engem ajánlottál be.
-Nem is kell. - tette Fischer szanitéc a helyettesének a vállára a kezét.
Órákkal később besötétedett. Mindenki előtt bor volt. A sérült szanitéc felállt és a többiekhez szólt.
-Szeretnék köszönetet mondani a rengeteg kedvességért, amit tőletek kaptam! Nagyon szerettem itt lenni! Mindenkinek minden jót kívánok! Remélem sikerül elérnetek céljaitokat! De ennél jobban nem is búcsúznék el, mert még úgy is találkozunk. - nézett Eric Jenny-re, aki elpirult.
-Akkor ne búcsúzkodjunk! - állt fel Max és végignézett a kollégáin.
Maier szanitéc nehezen elsétált Krüger pilótához és leült mellé.
-Ugye találkozunk még? - kérdezte Eric.
-Nem rég azt mondtad igen!
-Akkor jó! - ölelte át Eric Jenny-t.