Mondani akart valamit, de nen hagytam. Elkeztem mondani a tervemet. Felszerszámozzuk a lovakat és elindulunk terepre.
Hoztam két lovak a karámból. Az eggyik a saját lovam volt a masik pedig egy idősebb nyugodt ló. Kikötöttem őket. Nem voltak túl piszkosak így csak egy kefével mentem rajtuk végi. Fel nyergeltem őket. Csinosra (saját lovamra) egy ilyen piros szettet tettem mivel szürke (fehér) jól áll rajta. Így néz ki a szett:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A nyergen és a kantáron kívül a lovakra került egy-egy nyeregtáska. (Aki nem tidja elképzelni így néz ki):
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Átpakoltam a táskámból ezekbe. Patriknak segítettem felszállni Rikire utánna én is felültem Csinosra. Patrikot egy futószárral vezettem. Kérdezgette hova megyünk, de továbra sem mondtam el neki. Megkerdeztem Patrikot, hogy szeretne e ügetni a lóval. Elkeztünk ügetni próbáltam elmagyarázni Patriknak hogy hogy üljön anélkül hagy pattogna. Kisebb nagyobb sikerrel sikerült is. Még egy kicsit a vágtába is belekóstólt, de abba tényleg csak kicsit. Közeledtünk a végállomás felé így elkezdtünk lépni. Már a cél egyenesben voltunk csak átkellett kelni egy patakon. Sikerül bár Patrik majdnem leesett, de azért átkeltünk. Megérkeztünk egy gyönyörű tisztásra. Leszálltam a lóról és Patriknak is mondtam, hogy szálljon le. Alig tudott leszállni. Nagyon jót röhögtem. Leszedtem a lovakról a táskát. Mivel olyan helyre mentünk ahol tudnak legelni így kötőféket is hoztam. Levettem róluk a kantárt és helyette feltettem a kötőféket. Utánna a nyerget is levettem és lehejeztem a földre. Az egyik táskából elővettem egy pokrócot és azt leterítettem a földre. Kivettem a kajákat és elhelyeztem őket a pokrócon. Ahhoz képest, hogy február volt nagyon is jó volt az idő. Megettük a kis kajánkat és elkeztünk beszélgetni miközben hátonfekve néztük a felhőket.
-Le-leszel a barátnőm?-kérdezte félve Patrik
-Hát...nem is tudom-keztem húzni az agyát. Tudom ilyennel nem annyira szabad, de na ilyen vagyok.
-Hagy...-mondott volna valamit, de nem hagytam.
-Persze, hogy leszek. Csak szivattalak az előbb.-mondtam neki.
Későre járt az idő, így összepakoltunk helyesbítek Patrik összepakolt én meg előkészítettem a lovakat.
6óra volt mire a lovardába vissza értünk. Mikor ada értünk hozzánk próbáltam beinvitálni Patrikot. Nehezen, de sikerült. Reménykedtem, hogy Kata még nem ért haza, de sajnos már otthon volt. És...
