44.rész

162 7 0
                                    

Csekkoltam a telefon és egy értesítésem volt Kittytől. Találkozni akar...

🦄Kitty szemszöge🦄

Írtam Patriknak, hogy találkozni akarok vele. Hogy miért is írtam? Őszintén. Fogalmam nincs. Csak egy meggondolatlan ötlet volt. Azt mondtam Patriknak, hogy találkozzunk a SkatePark előtt. Elkezdtem készülődni. Bár...nem bonyolítottam túl a dolgot. Felvettem egy hosszú szakadt farmert hozzá egy adidaszos pulcsi. Hajam kiengedve hullot vállamra és a fejemen egy egyszerű fekete sapka pihent.

 Hajam kiengedve hullot vállamra és a fejemen egy egyszerű fekete sapka pihent

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Gyalog indultam a Skate Parkba. Már eléggé sötét volt így 21:30kor. És még melegnek sem volt meleg. 21:45-re beszéltünk találkozót, de én már 30-kor ott álltam és fagyoskodtam. Elkezdtem telefonozni mert most miért ne?

Néha néha 1-2 autó suhant el mellettem. Egyszer jött egy fiú banda is. Még elég messze volte de fütyülgettek és beszólogattak. Elég talpraesetnek tartom magam ahhoz, hogy egy fiúval simán elbírjak, de ők voltak vagy 5-en.

Próbáltam egy kicsit háttal állni, de úgy hogy őket még pont lássam és közben a telefonom bújtam. Már elég közel voltak amikor megérkezett Patrik. Hát mit ne mondjak egy kicsit megilyedtem tőle, mert nem hallottam ahogy odaért mellém, és ahogy mellém ért átkarolta a vállam amitől egy kicsit összerezzentem.

Mivel Patrik ott volt mellettem a fiú csapat elhallgatott, mert ismerték Patrikot. Hogy honnan tudom, hogy ismrték egymást? Mert köszöntek egymásnak.

-Hogy vagy csajszi?-kérdezte a szemüveges fiú.

-Megvagyok. Te?-kérdeztem vissza.

-Én is megvagyok.-válaszolta.

-Na elindulunk valamerre mert én megfagyok.-mondtam.

-Kéred a pulcsim?-kérdezte meg Patrik.

-Attól hogy én megfagyok neked nem kell.-mondtam.

-Nem fogok megfagyni nyugodj meg.-mondta és ezzel levette magáról a pulcsiját. Mivel én nem fogadtam el így a hátamra terítette.

-Mondtam hogy nem kell.- néztem rá csúnyán, de ő csak elnevette magát.
-Na vedd vissza mert helyeted is megfagyok.-parancsoltam rá.

-Ezért maradjon rajtad mert megfagysz.-mondta és elindult a biciklit tolva.

Egy szemforgatás után én is elindultam utánna. Egy darabig csendben mentünk egymás mellett mikor egyszer csak megszólalt a szemüveges srác.

-Amúgy megkérdezhetem miért akartál találkozni?-kérdezett meg.

-Őszintén én sem tudom. Hirtelen ötlet volt.-mondtam el őszintén.

-Aha.-adott rövid választ.

-Ez most nagyon hülye kérdés lesz amire még én magam sem tudom a választ, de azért bátorkodom megkérdezni. Te tudod mi van velünk?-kérdeztem meg egy kicsit félve.

-Őszintén én sem tudom.-mondta Patrik.

-Gondoltam hogy valami hasonló lesz a válaszod.-erre mindketten felnevettünk.
-Nem indulunk el hazafelé.-kérdeztem meg.

-Haza? Én azt hittem elmegyünk kajálni vagy valami hasonló.-mondta a szemüveges srác egy kicsit felháborodva.

-Első hinni a templomban kell, és ott is a legelső sorban. Második nem hoztam magammal pénzt se.-mondtam.

-Majd fizetek én.-mondta Patrik.

-Jaj nem kell.

-Nem komolyan fizetek.-mondta.

-De én nem akarok élősködni.-mondtam.

-Oh te lány. Nem élősködsz, mert egy nagyon jó barát ismerősöd hív meg.-mondta Patrik.

-Barát ismerős?-nevettem el magam, bár gondoltam miért mondta ilyen furán.

-Na?

-Na jó.-adtam be a derekam.
-De legközelebb én fizetek.

-Oh hogy lesz legközelebb is.-nézett perverzül Patrik.

-Igen. Mert baj hogy azt mondtam?-próbáltam játszani mint akinek rosszul esett de nem igazán sikerült.

Hülyülgettünk még Patrikkal és észresem vettük, hogy közben megérkeztünk az uticélunkhoz.

-Taverna vagy T-Burger?-kérdeztem meg Patrikot.

-T-Burger. Most hamburgert akarok jobban enni.-válaszolt a szemüveges fiú.

Kikértük a hanburgereinket és miután megkaptuk őket leültünk egy közeli padra megenni. Miután megettük elindultunk haza. Az úton nem történt semmi érdekes. Patrik hazakísért engem és megálltunk a kapuban.

-Nem jössz be egy kicsit megmelegedni?-kérdeztem meg tőle.

-Végül is bemehetek.-mondta majd elkezdte a bicikliét befelé tolni.

-Kérsz valamit inni?-kérdeztem meg a kanapén ülő szemüveges srácot.

-Nem kérek köszi. Inkébb téged kérlek.-mondta miközben perverzül nézett.

Én erre nem szóltam semmi csak odasétáltam hozzá és beleültem az ölébe, majd jó hosszan megcsókoltam amit ő is viszonzott.

-Nem maradsz itt éjszakára? Nagyon félek egyedül.-mondtam és közelebb bújtam Patrikhoz.

-Hát nem is tudom... Megérdemled?

-Mit csináltam hogy nem érdemlem meg?-mondtam kicsit felháborodottan.

-Sok mindent.-mondta.

-Jó akkor ne maradj.-próbáltam játszani a sértődötet.

-Hát... lehet tudok maradni.-mondta Patrik.

-Most már mindegy.-mondtam.

Erre Patrik elkezte puszilgatni a nyakam. A nyakam után pedig áttért a számra.

-Na maradhatok?-kérdezte meg a szemüveges fiú mélyen a szemembe nézve.

-Talán.

-Jó akkor ezt igennek veszem.-mondta.

-Jó akkor én felmegyek letusolni.-jelentettem ki.

Elindultam felfelé a lépcsőn, és miután felértem a fürdő felé vettem az irányt, de ha jól hallottam Patrik is jött utánam...

Zozo és Patrik életeWhere stories live. Discover now