Ketten néztük tovább a filmet...
🦄Kitty szemszöge🦄
Reggel a kanapén ébredtem. És nem egyedül ott volt velem Patrik is, de ő még aludt. Úgy gondoltam vicces lenne felkelteni. Egy pohárba töltöttem vizet és leöntöttem. Mérgelődött egy darabig. Mikor meglátta, hogy én öntöttem le így szólt:
-Jobb ha elkezdesz futni!
És ezzel elkezdett visszavelé számolni. Én erre elkeztem futni ő meg utánnam. Olyan ügyes voltam, hogy felbuktam saját lábamban, és Patrik is felbukott bennem így rámesett. Az én arcom és az ő arca között alig volt pár centis hely.
-Akarom tudni mit csináltok?-kérdezte Zozó
Mi csak egymásranéztünk és elkeztünk nevetni.
-Na készülődj ha ma szeretnél lovagolni.-mondtam Patriknak.
-Jó rohanok mindjárt készvagyok.- szaladt fel az emeletre.
Én is átöltöztem lovas ruhába.
***A lovardában***
Kihoztam a lovat a karámból és kikötöttem. Elkeztük pucolni és magyaráztam Patriknak mi mire jó. Felnyergeltem és felkantároztam.
Először én lovagoltam rajta. Felvettem a kobakom és elkeztem a bemelegítést. Bemelegítettem mink három jármódban. Utánna elkeztem járóiskolázni és a végén ugrottam 1 métert. Mikor végeztem Patrik következett. Ő megfogta a lovat addig én hoztam egy kobakon és gerincvédőt neki, és a lónak egy ostort és futószárat. Vissza értem rátettem Patrikra a kobakot és a gerincvédőt. Felcsatoltam a futószárat és feldobtam Patrikot a lóra. Elkeztük a bemelegítést. Egy kicsit ügetett is Csinossal. Már vége volt az eddzésnek és Patrik lépett a lóval, de egyszer megbotlott Csinos és ő majdnem előre esett, mert nem fegyelt mivel nekem magyarázott. De végül ügyesen fenn maradt a ló hátán. Leszerszámoztuk a lovat és elvittük a karámba majd attunk neki egy ki nasit és indultunk haza.
Otthon nem történt semmi érdekes.
***2 hónappal később***
Végre elkészült a házunk. Most fogunk belépni katával először. Nagyon szép lett szebb lett mint volt.
Eltelt még pár hónap úgy, hogy semmi sem történt.
Már iskola van sőt már fél év vége. Ez az utolsó évem ebben az iskolában. Kérdezhetitek mi van Patrikkal, nem tartjuk a kapcsolatot. Az iskolában szoktunk találkozni néha és akkor köszönünk egymásnak, de ennyi. A barátnő szokta mondogatni, hogy jöjjek vele össze. De úgy vagyok vele minek lellenék neki. Na mindegy végre vége az iskolának és mehetünk haza. Már kiértem a kapun mikor egy kéz megfogta a kezem hátrapillantottam...
