-Na jó én megyek, mert dolgom van. Ezt még megbeszéljük-fordultam Kata felé és köszönés nélkül elmentem.
🦄Kitty szemszöge🦄
Vissza mentem a lovamhoz. El is felejtettem a szerszámokat hozni így úgy döntöttem felülök rá szőrén. A vezetőszár egyik végét becsatoltam a kötőfékbe a másik felét pedig hozzá kötöttem. Bevezettem a pályára és felültem. Bemelegítettem és csináltam utánna pár gyakorlatot. Bevittem a lovam a karámba és indultam haza. Mikor hazaértem senki nem volt otthon. Ugyan úgy volt a ház ahogy hagytam. Elkeztem rendet tenni. Már majdnem végeztem mikor Kata részegen betipegett az ajtón. Nem nagyon értettem mit mondott bár nem is foglalkoztam vele. Felment a szobájába és ott is maradt. Már későre járt így elmentem lezuhanyozni és befeküdtem az ágyba. Még gyorsan végig görgettem az instát amikor egy üzenet jelent meg a képernyőn. Patrik neve villogott.
Patron😂: Te még nem alszol?
Kittyke❤: Még nem😂
Kittyke❤ a beceneved a következöre állította be: Manó❤
Manó❤: Most komoly ez a becenév?
Kittyke❤: Halál komoly
Manó❤: Szóval így állunk😏
Manó❤ a beceneved a következőre állította be: Tubica🕊
Tubica🕊: Na megyek mertmár későre jár. Jó éjszakát és szép állmokot😘😘
Manó❤: Neked is
Reggel megint késésben voltam így nagyon siettem. Már a többiek a teremben voltak amikor beestem. Még nem jött be a tanár így a telefonom kinnt volt a padon. Pakoltam elő a felszerelésem és elkezdett pittyegni. Üzenetet kaptam Manótól. A barátnőm rögtön elkezdett kérdezősködni, hogy ki ő és miért ez a beceneve. Nem árultam el neki semmi mert Patrikkal azt beszéltük, hogy még, nem mondjuk el senkinek. Nagyon gyorsan eltelt a nap. Mivel Patriknak nemsoká születésnapja lesz így ajándék után néztem. Megkérdeztem a haverjait és bmx-es dolgokat ajánlottak. Zozó segítségével vettem pár alkatrészt az interneten és meg is rendeltem. Ha jól számoltam legkésőbb péntekre megérkezik. Gyorsan eltelt a nap így elmentem lezuhanyozni. Mielőtt elaludtam volna átfutottam az instát pár képet like-olta is. Letettem a telefonom és elaludtam.
***Reggel***
Most kivételesen időben keltem. Csináltam magamnak kaját és bepakoltam az iskolatáskámba. Elvégeztem a reggeli rutinom majd felöltöztem. Elindultam a suliba fél óra alatt be is értem. Fizikával keztünk úgy volt, hogy felelünk de végül nem feleltünk ennek nagyon örültem, mert nem igazán tanultam. Második óránk matek volt. Mivel nincs különösebb bajom a matekkal így gyorsan eltelt. A föci a magyar és a tesi gyorsan eltelt, de jött az utolsó óra méghozzá angol. Férre értés ne essék nem magát az angolt nem szeretem hanem a tanárunkat. Egyörökké valóságnak tűnt az az angol óra. Nem is nagyon figyeltem oda, már készvoltam a feladattal és elvoltam a gondolataimmal, de hirtelen megzavarta a csengő aminek nagyon örültem. Katának is csak hat órája volt így együtt indultunk haza. Nem nagyon beszéltünk egymáshoz. Azon golnolkoztam, hogy megkérdezzem-e tőle azt a Milán nevű gyereket. Erőtvettem magamon és megkérdeztem.
-Kérdezhetek valamit?-kérdeztem egy kicsit félve.
-Kérdezzél.-vágta hozzám ezt a szót.
-Honnan ismered azt a Milán gyereket?-kerdeztem meg.
-Nem mindegy az neked?-mondta flegmán, és erre elkezdett gyorsabban sétálni én pedig utánna.
-Nem kérdezek részleteket csak azt mondd meg honnan ismered?-kérdeztem miközben loholtam utánna.
-Egy bárban találkoztunk. Megfelel?!-mondta végig előre nézve.
-Nem tűnik túl megbízhatónak-montam Katára nézve. Erre nem válaszolt semmit csak ment előre.
Amikor hazaértünk Kata felment a szobájába. Úgy gondoltam kiderítem, hogy ki az a gyerek és honnan ismeri. Elkeztem a facebook-on és az instán kutakodni hátha megtalálom. Beletelt egy ki időbe, de sikerült. Elnem hiszitek mennyi Nagy Milán nevű ember van. Megnéztem először instán a képeit kb. minden második képen más csajjal volt. A maradék kép pedig piáből álltak. A facebook-ját is megnéztem, de ott nem annyira aktív, sőt semennyire. Megtudtam róla, hogy 18 éves egy évvel fiatalább tőlünk és Szegeden lakik. Nem azt mondom, hogy messze van, de azt se mondom, hogy itt van a szomszédba. A nagy kutatások közepette megfeletkeztem az időről. Mikor ránéztem az órára fél tizenkettőt írt. Rögtön eszbekaptam, hogy nekem suli és mentem gyorsan zuhanyozni. Próbáltam aludni , de nem sikerült csak forholódtam össze-vissza az ágyban. Olyan három óra felé sekerült elaludnom. Reggel alig tudtam felkelni, de valahogy sikerült összeszednem magam. Épp hogy összeszedtem magam valaki csengetett. Leszaladtam a lépcsőn bocsánat levánszorogtam a lépcsőn, de a csengetés nem szünt meg. Úgy voltam vele bárki áll az ajtóba tuti pofonvágom, ha nem fejezi be a csengetést. Mikor kinyitottam az ajtót megláttam kicsöngetett folyamatosan és meggondoltam magam a pofonvággásal kapcsolatban amivel előbb fenyegetőztem.
