Egyszer egy váratlan üzenetet kaptam...
🦄Kitty szemszöge🦄
Azok a régi barátaim írtak akikkel régen nagyon de nagyon sokat lovagoltunk együtt.
Szonja🐴: Szia! Hallotuk hogy visszaköltöztél Domonyvölgybe. Nincs kedved eljönni velünk egy nagy terepre?
Kitty🦄: Szia! De lenne kedvem elmenni. Kik jönnek?
Szonja🐴: Hát... jönne Réka, Beki, Dorina plusz én ja és lehet, hogy Jázmin is jön.
Kitty🦄: Az szupi lesz! És mikor találkozunk és hol?
Szonja🐴: Neked melyik nap jobb a ma vagy a holnap?
Kitty🦄: Hát... inkább honlap, mert nagyon elfáradtam és Csinos is hagy pihenjen.
Szonja🐴: Oké. Akkor holnap 6 kor találkozzunk a nagy fűzfánál.
Kitty🦄: Oké ott leszek😉
Nagyon elfáradtam az utazás során így ledültem egy kicsit pihenni. Mikor felébredtem 6 óra volt. Kimentem a konyhába és csináltam valami harapnivalót. Leültem a nappaliba és elkeztem keresgélni valami jó filmet. A tévézésem egészen 9 óráig húzódott. Felmentem az emeletre és lezuhanyoztam. Bementem a szobámba és lefeküdtem az ágyra. Próbáltam volna aludni, de nem ment így kiültem a teraszra. Elkeztem nézni a csillagokat eszembe jutott amikor kicsik voltunk Katával minnyit néztük együtt anyáékkal.
Amíg kint ültem felnéztem gyorsan instára és láttam, hogy Patrik elérhető így felhívtam. Egészen éjfélig beszélgettünk, utánna elnyomott az álom így elmentem aludni.
---Reggel---
Egészen korán keltem magamhoz képest 7:30 van most. Apu ma megy a korházba kezelésre ezért elkisérem ha jól emlékszem 9- re kell bentlenni. Lementem a konyhába és már várt a reggeli. Gyorsan megregeliztünk utánna indultunk a kórházba. Elég sokáig ott voltunk 5 óra volt mire hazaértünk. Gyorsan lefürödtem és átöltöztem lovasruhába. Csinost kihoztam a boxból és gyoran lepucoltam utánna pedig felnyergeltem és felkantároztam. Fogtam egy kobakot és egy pálcát aztán ültem is fel a nyeregbe, hogy időben odaérjünk a fűzfához.
