Már kikértük az előételt mikor valaki megölelt hátulról és leült mellénk...
🦄Kitty szemszöge🦄
Amikor megölelt egy kicsit megugrottam a hirtelen jött öleléstől, majd leült vagyis leültek mellénk. Meglepődtem azon, hogy ki ölelt meg, mert őrá pont nem számítottam és arra végképpen nem hogy még puszit is nyom a hajamba. Na de nem más volt ez a két személy mint Patrik és Zozo. Még le nem ültek és elnem kezdtek beszélni addig nem mondtam volna meg, hogy ittas állapodban vannak. Eléggé sokat ihattak, mert nem igazán sikerült szépen beszélni magyarul, de még angolul sem.
Katával összenéztünk és tudtuk, hogy ezt a két idiótát haza kell minnél hamarabb vinnünk. A fiúknak is kértünk valami könnyű kaját. Amikor kijött a pincér a fiúknak nem engedtük hogy megszólaljanak.
Gyorsan megedtük a kikért ételeket, majd fizettünk. Még szerencse, hogy kocsival mentünk, mert így nem kellett hazatántorogni a két részeggel. Beültettük őket az autóba. A két fiút hátra ültettük. Kata az anyósülésen ült én pedig vezettem.
Mikor hazaértünk hozzám betámogattuk a két fiút a házba. Kata intézte Zozót én pedig Patrikot. Az idő kb este 6 óra felé járhatott, szóval pont jól jött ki, hogy így el is lehet altatni a két fiút.
Mivel a házban két darab fürdőszoba van, így mind két fiút tudtuk egyszerre fürdetni. Enyémvolt Patrik, Katáé pedig Zozo. Kata gyorsan bestoppolta a földszinti fürdőt, így még nekem fel kellett mennem Patrikkal.
Nagy küzdelmek árán, de felértünk a lépcsőn. Elvezettem Patrikot a fürdőig, de még vezettem motyogott valamit. Nem igazán értettem mit beszél így nem foglalkoztam vele különösebben.
Patrik nem volt hajlandó lezuhanyozni. Hosszas könyörgések árán úgy sikerült rávenni, hogy ha én is zuhanyzok vele akkor ő is lefürdik.
Ketten voltunk a fürdőszobában. Patrikon egy póló és egy hosszú nadrág volt. Nem igazán sikerült neki levetköznie, így én vetköztettem le, majd beállítottam a zuhany alá. Én is levetköztem majd beálltam mellé.
Egy darabig csendben voltunk, de Patrik egyszer csak megszólalt.
-Olyan szép vagy!-mondta Patrik.
-Köszönöm?!-mondtam kicsit meglepetten.
-Képzeld Zozo megakarja kérni a Kata kezét.-mondta Patrik.
-Komolyan? Mikor?-érdeklődtem.
-Ha jól emlékszem akkor holnap. Nem! Holnap után!-vitatkozott magával Patrik.
-Amúgy azért vagyunk ennyire részegek, mert legénybúcsút tartottunk ketten.-folytatta a mondatát.
-Akkor így már mindent értek! Na és hol akarja megkérni a kezét?-érdeklődtem tovább.
-Uhh azt nem tudom! Pedig mondta.-vakarta meg közben a tarkóját.
-Na jó inkább zuhanyozzunk le!
Mondanám, hogy ez után simán ment minden, de az túl filmbe illő jelenet lett volna. Patrikot konkrétan nekem kellett megfürdetni, mert kishíjján elaludt a zuhany alatt.
Felöltöztettem, majd én is felöltöztem. Ezután beakartam kisérni a vendég szobába, de ő nyavajgott, hogy velem akar aludni. Kis ,,veszekedés" után beadtam a derekamat, és bele mentem, mert láttam ha így folytatjuk soha nem lesz vége ennek az egésznek.
Mikor befeküdtünk az ágyban én még csekkoltam gyorsan az instát, meg még beszélgettem egy kicsit a barátnőkkel és nem utolsó sorban még Denis is rámírt.
Azt írta, hogy minnél hamarabb találkozni akar velem. Nem tudom mit akarhat, de vissza írtam neki és írtam egy időpontot. Amit én írtam időpontot az nem volt jó neki. Amit meg ő írt az nekem nem volt jó, így abban maradtunk, hogy még beszélünk a héten. Ezzel letettem a telefonom és álomra hajtottam a fejemet.
Reggel mikor felébredtem Patrik még aludt, így gyorsan kiosontam a szobából. Lementem a konyhába és készítettem magamnak egy lattét. Még elég korán volt így bementem a nappaliba és betakartam magam egy jó puha pléddel majd bekapcsoltam a tv. Nem ment benne semmi érdekes így kerestem egy filmet az interneten és azt néztem.
A film közben bealudtam. Elég késő volt mikor felébredtem. 11-et ütött az óra. Kata éppen a konyhában tevékenykedett. A fiúknak semmi nyoma nem volt, így oda mentem Katához és rákérdeztem, hogy itt vannak-e még a fiúk.
-Jó reggelt!-köszöntem.
-Jó reggelt!-köszönt vissza.
-A fiúk itt vannak még?-kérdeztem.
-Nem már nincsennek. Olyan 9 körül elmentek.-válaszolt Kata.
-Akkor jó! Végre vissza tudok menni a szobámba!-örültem meg.
-Mert eddig miért nem tudtál vissza menni?-kérdezett vissza Kata.
-Talán azért mert ott volt Patrik?-kérdeztem vissza gúnyosan.
-És attól nem tudtál bemenni vagy mi?
-De betudtam volna menni, de nem akartam!
-És miért nem akartál?-kérdezte Kata.
-Már elmondtam! Ennyire figyelsz rám?!-förmedtem Katára.
-De figyeltem! Odáig megvan, hogy Patrik miatt nem akartál bemenni, de itt az a kérdés, hogy miatta miért nem akartál bemenni?-kérdezett Kata.
-Mert a közelében nem érzem jól magam.-mondtam.
-Mi az hogy nem érzed jól magad?! Régebben tűzbe tetted volna érte a kezed!-mondta Kata.
-Igen! De az régebben volt! Ez meg most van!-válaszoltam komolyan és határozottan.
-De ti egymásnak lettetek teremtve!-akadt ki Kata.
-Én nem igazán így vélekedek.-mondtam.
-Miért?
-Mert már annyiszor kaptunk össze apróságokot, hogy az hihetetlen.-válaszoltam.
-De utánna mindig kibékültetek!-mondta Kata.
-Na látod itt a baj! Nem kellett volna kibékülnünk.-válaszoltam.
-Ne mondj ilyet!
-Mert? Én vissza gondolva rossz döntésnek tartom, hogy folyamatosan kibékültünk.-mondtam már egy picit idegesen.
-De most így mi lesz veletek?-kérdezte Kata.
-Hát majd mindkettőnknek lesz más valakilye.-mondtam.
-Ja persze...
-Mi van ha azt mondom, hogy van már a láthatáromon másik pali?-mondtam Katának.
-Hogy mi? Kicsoda? Ugye nem a srác a múltkori buliból?-kérdezgetett Kata.
-De ő az!-mosolyra húztam a szám és bólogattam.
-Ne! Csak vele ne!-győzködött Kata.
-Miért? Mi rosszat tett ellened?-kérdeztem.
Kata innentől nem szólt hozzám. Vagyis igazából nem is nagyon kérdeztem tőle semmit. Mivel már Patrik mentes a szobám így felmentem. Benyitottam a szobámba és egyből megcsapott Patrik parfümjének az illata. Kinyitottam az ablakot, hogy kimenjem az amúgy finom illat. Az ágyamon találtam egy borítékot, de nem nagyon foglalkoztam vele. Gondolom Patrik hagyta ott nekem. Megfogtam a borítékot és az éjjéli szerényem felső fiókjába helyeztem.
Egyszer csak megszólalt a telefonom. Egy üzenetet kaptam. Egy picit meglepődtem, mert nem számítottam rá, de végül is örültem neki. Na de elmondom nekteki is az üzenet nem mástól jött mint....
