Amikor megmutatta a fodrász nem tudtam mit csináljak sírjak, nevessek vagy örüljek. Ahogy néztem a tükörbe rájöttem, hogy nem is lett olyan rossz. Ilyen lett:
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Az ismerősök közül nem tudta senki, hogy befestem a hajam csak az a társaság akivel fogadtam. Délután találkozom a társasággal, de előbb Patrik fogja látni a hajam. Elindultam haza felé. Bekelett menni vásórolni ezt azt. Ne tudjátok meg hogy nézett rám néhány ember. Haza értem. Kata otthon volt, de észre se vette hogy megérkeztem. Írtam Patriknak, hogy jöjjön át. Gyorsan becsavartam a hajam törölközőbe és vartam Patrikot. Csengetett és én beengedtem. Kicsit furán nézett, hogy egy törölköző van a fejemen, mert még nem látott így. Leültettem a kanapéra és levettem a törölközőt. Kisebb nagyobb sokkot kapott hogy mit csináltam a hajammal. De utánna rájött, hogy nem is áll olyan rosszul. Elindultunk Patrikkal otthonról, de sajnos fél úton szétváltak útjaink ő a Skate Parkba ment én pedig a parkba. Már a többiek ott ültek a padon. A hajam össze van fogva hátul így még nem látják. Ahogy sétáltam egyre közelebb hozzájuk egyszercsak elordítottam magam:
-Szevasztok Vadbarmok!-rajtunk kívül voltak még a parkba és hagyne mondjam mindenki ránk nézett. Vagy is inkább csak rám.
-Helló!-köszöntek a többiek.
-Na milyen lett a hajad?-kérdezte meg tőlem Ákos.
-Ja tényleg milyen lett?-kérdezték meg már a többiek is.
Kiengedtem a hajam és megfordultam.
-Aztaa ez nagyon brutálul néz ki.-mondta Dorina.
-Nem megyünk el enni? Én éhen halok.-kérdeztem meg a társaságtól.
-Szerintem is elmehetnénk.-mondta Ábel a hasát fogva.
-Akkor induljunk.-szólaltam meg.
Elindultunk egy hamburgerező felé kb 15 percre van ha gyalog megyünk. Az úton nagyon sokat hülyéskedtünk aki látott minket azt hihette, hogy részegek vagyunk pedig nem így volt. Mindenki kikérte a saját kajáját és vártunk, hogy kihozzák nekünk. Elég hamar elkészültek. Én a sajátomat nagyon gyorsan be is faltam. Ábel ült melettem és ő nagyon lassan evett így úgy gondoltam, hogy jó ötlet lesz piszkálni és nevetetni. Elkezdte inni a colát én meg a szívószálat betettem a számba és azt mondtam, hogy rozmár vagyok. Ezen olyan jót nevetett, hogy a cola az orrán jött ki, és ezen az egész társaság elkezdett szakadni a röhögéstől, és megint mindenki minket nézett mint a parkban. A kajálás után még elmentünk sétálni, de ezt nen írom le mert nem történt semmi érdekes.
Este 7 óra lehetett mire hazaértem. Ha jól láttam Zozo itt van Katánál. Ezen elgondolkoztam, hogy most joba vannak akkor vagy nem? De nem sokat gondolkoztam rajta, mert nem igazán érdekelt. Utánna elkeztem gondolkozni azon, hogy mit vacsorázzak es végül arra a döntésre jutottam, hogy nen eszek semmit, mert túl lusta vagyok bármit is készíteni magamnak. Felmentem az emeletre. Gondolkoztam mit csinálja és úgy döntöttem, hogy elmegyek lezuhanyozni. Miután végeztem a zuhanyzással befeküdtem az ágyamban és elkeztem agyalni. Micsodán gindolkoztam? Hát... nagyon sok mindenen. Gondolkoztam azon, hogy Katával mostanában nagyon megromlott a kapcsolatunk, pedig régen nagyon jóban voltunk mindent megbeszéltünk egymással. És most? Semmit. Egymáshoz sem szólunk egész nap. Pedig úgy erzem nekem ő a másik felem. Tudom most furán hangozhat, de én úgy érzem. Mikor kicsik voltunk rengeteg mindent csináltunk együtt. Hiába voltunk testvérek én úgy éreztem, hogy nem csak a testvérem hanem a legjobb barátom is. Volt olyan amikor még Domonyvölgyben laktunk titokba eljártunk a határba és a szüleinknek azt mondtunk, hogy biciklizni megyünk. Bár...végül is nem hazudtunk, mert tényleg bicikliztünk csak nem arra amerre ők gondolták. Vannak olyan dalgok amiken mai napig elmosolyodom, ha eszembe jutnak. Például ott az ágaskodó ti eszt most nem igazán érthetitek, de elmondom röviden. Volt egy rossz földút amin mentünk és csomó hatalmas gödör volt rajta a traktorok miatt. Na mi belementünk egybe és a kemping bicikli amin ketten ültünk felágaskodott és hátra estünk. Kb fél percig fetrengtünk a földön és nevettünk. Még olyan is volt, hogy egy hatalmas sáros pocsojába full gázon belehajtottunk Beccyvel és elhagytuk a lábtartónkat és ott kerestük a hatalmas sáros pocsolyában, de nem találtuk meg. Jaja mielőtt kérdeznétek elmondom nektek ki is az a Beccy. Beccy a kemping bicikli amivel minden hová mentünk hozzá teszem, hogy ketten ültünk rajta. Még gondolkoztam volna ha nem alszok el. Nagyon rossz álmom volt. Azt álmondtam hogy...
