Nyolc-kilenc óra körül kelhettem és atombomba szerű fejfájással amit a másnaposság váltott ki belőlem.Meztelen voltam amit hála a takaró, testem nagy részét eltakarta.Nem egyedül töltöttem az éjszakát.
Felhúztam magam ülőhelyzetbe és néztem ahogy alszik mellettem a fiú.Márk felső teste kilátszott de a hasa alját eltakarta a vastag takaró.Meg akartam érinteni az arcát de valami vissza fogott.
Gyorsan kipattantam az ágyból.Felvettem a melltartóm, megkerestem a felsőm.Nem akartam bugyiba flangálni így kivettem Márk egyik Mackó nadrágját. Lába hosszú volt egy kicsit így felvettem a harisnyát és rá a nadrágot amiből kicsit visszahajtottam.Ki siettem és berontottam a fürdőbe.Kerestem valami fejfájás elleni gyógyszert, ami nem igazán volt.Megmostam az arcom. Megfésülködtem és az elmosódott szempillaspirált lemostam vagy is próbáltam de rászáradt.
Lassan kinyitottam az ajtót és lábujj hegyen osontam vissza a szobába.Ahogy nyitottam ki a szoba ajtót Márk már nem feküdt az ágyban hanem már török ülésben üllt és kómásan fürkészett engem.
-Azt hittem itt hagytál.-mondja mosolyogva ami nagyon édes volt.De hé nem lehet!
-Hát itt vagyok-Mosolyogtam vissza-De elmehetek ha akarod?-már ott voltam az ágy szélébe mire lépni szerettem volna de mohón bele rántott az ölébe és belefúrta a fejét a nyakamba.
-nem akarom-mondta halkan amitől összerándult a gyomrom.eltolta a fejét majd elnevette magát.
-Na ne..Az én nadrágomban vagy?-Nézett elámulva pedig ez nem volt nagy ügy.
-ja mert nem találtam a szoknyám..bugyiba meg nem akartam sétálgatni-Mondtam neki mire elnevette magát és elengedett.
-Keressük meg.-Mondja mire egyetértően bólintottam.Szinte mindent feltúrtunk amikor a szekrény mögül ki nem halásztuk a szoknyám.
-Ez hogy a francba került ide?-kérdeztem nagyra nyílt szemekkel
-Nem tudom.-kuncogott tovább mire gyorsan átvettem majd hozzá vágtam a gatyáját.
-miért vetted át, tökre jól állt-nézett rám szomorúan mire vállrántást kapott majd gyorsan rendet tettünk.Mikor már minden csillogott, fénylett a tisztaságtól és mi is egyre jóba lettünk, akkor jött az a váratlan fordulat.
Elkezdett zümmögni a telefonom.Gyorsan át mentem a konyhába de mire oda értem abba hagyta.Megnéztem ki keresett és öt darab nem fogadott hívás anyámtól és kettő Ádámtól.Mikor megláttam hogy Ádám keresett rögtön levert a víz és olyan fehér lettem mint egy albínó.Márk mögöttem somfordált be és kávét töltött magának.A vissza hívás gombot megnyomtam és vártam hogy kicsöngjön.De Ádám nem vette fel.
-Anna minden rendben?-kérdi rosszallóan Márk de csak pssz-t kapott majd újra megcsörgettem ugyan azt a számot.Márk azt se tudja mit mondjon csak nézett.Eltátogtam hogy ''Ádámot hívom vissza mert csörgetett'' majd Ugyan olyan kifejezéssel nézett rám.Megértően bólintott majd velem szemben leült és együtt vártuk hogy felvegye Ádám.Nem akartam beszélni vele a tegnap este óta de Tudatnom kell vele hogy nem működik a dolog.
-Anna?!hála az istennek hogy vissza hívtál!Azt hittem hogy bajod esett.-Mondja semleges hangnemmel.Márk fürkészett és várt.
-Ádám inkább hagyd a rizsázást!-mondtam feszülten.
-Neked most mi bajod?-kérdi mire erőltetetten elnevettem magam.
-Tudok a tegnap estédről akarom mondani estétekről!-Mondtam hangosan mire Márk megfeszült.
-Te most miről beszélsz?
-Most próbálsz hülyének nézni?Legalább ne hazudnál a fülembe-veszekedtünk hangosan mire Márk próbált nyugtatni de nem igazán sikerült.
-Én hazudok??ÉN?Most is lehet egy fiúdnál vagy és nem velem!-vágta hozzám.
-Te meg most is valamelyik lánnyal vagy azok közül akikkel megcsaltál..Mert bocsi számot nem tudok mondani!-vágok vissza mire csöndes lett a vonal.Márk óvatosan elkezdte simogatni a hátam mitől egy kicsit jobb lett.
-Figyelj Anna én annyir..-Kezdett volna bele a halál unalmas szövegébe de leszartam így kinyomtam.
-Jól vagy?-kérdi Márk mire rá néztem és elkomolyodtam.Fel kell hagynom Ádámmal és hozzá kapcsolódó dolgokkal.Nem történhet meg többször.Ürességet éreztem magamban.Minden szürke volt.Még Márk is aki eddig beszínezte a napom.
-Nem..-mondtam a könnyeimmel küszködve hogy el ne eredjen.-Inkább haza megyek-hadartam el majd gyorsan el mentem a kabátomért.
-Most rosszat mondtam?-kérdezte miközben utánam jött.-Anna válaszolnál is?-mikor már minden nálam volt kinyitottam volna a ajtót de Márk elém állt így elállta a kijáratot..
-Engedj ki!-utasítom mire még ugyan úgy áll.
-Nem!...Mi a baj?-kérdi mire mélyen a szemébe néztem.
-semmi!És figyelj ami tegnap este történt..
-mi van vele?-néz rám idegesen.
-Az csak kaland volt..sajnálom.-néztem rá lesajnálóan mire hitetlenkedve felnevetett.
-Figyelj igazad van, neked csak egy kaland volt..-vágta a szemembe majd kiengedett.Ahogy kiértem, az ajtó mögöttem bevágódott ezzel a könnyeim utat törtek.Lehet hogy durván fejeztem ki magam de most ez volt a legmegfelelőbb.Nem számomra volt a legmegfelelőbb hanem neki hogy ne miattam szívjon.Hogy Ádámmal jóban legyen és ne legyek púp a hátán.Hazáig kisírtam magam. Mire feljutottam a szobámba már kiszáradt a szemem, elapadtak a könnycsatornáim.Végül összekuporogva szenderültem a mély álom fogságába.
Remélem hogy tetszett ez a rész<3 ;)..
