Siettem hazafele ugyanis haza engedtek a fejsérülésem miatt.Amúgy se volt kedvem maradni és tűrni azoknak az arcát akikhez a kedvem a béka feneke alatt lapult.Telefonom megállás nélkül pittyegett vagy csörgött de engem nem igazán érdekelt.Biztos Márk és a hülyeségei fognak engem érdekelni de még mindig azon agyalok miért volt velem ilyen bunkó.Össze húztam a kabátom cipzárját majd felcsaptam az ismert süsüt.A könnyeim már rég elapadtak de mindig megszegem az ígéretem hogy nem sírok fiú miatt.Ő volt az a srác akiért tényleg oda voltam de már ez az egész szerelmesedi is az agyamra megy. Noellel nincsen semmi bajom csak nem vagyok belé szerelmes, barátként tekintek rá.Vagyis próbálok vele csak barát lenni.
kisétáltam az iskola területéről és megláttam a kedvenc kávézómat ahova nem mindig de beszoktam térni.Benyitottam és az ismerős csilingelő hang mindig feldobta a kedvem.Kikértem a cafe latte-mat és indultam haza.A hó megint szemerkélni kezdett.beléptem azon az ismerős ajtón és egy ismerős hang törte meg a csendet.
-Szia ilyen korán?-kérdezte anyu mosolyogva.
-szia haza engedtek bibim van-mondom normális hangnembe nehogy észre vegye hogy van valami bajom.Műmosolyt varázsoltam magamra és mielőtt még anyához szóltam volna gyorsan ökölbe szorítottam a kezeim.Az ökleimbe tartogattam az indulataimat.Mindet.De nehéz uralkodni rajta vagyis rajtam.
-látom kicsim..ne menjünk el vele orvoshoz?vagy megleszel?-egyre több kérdést tett fel és én egyre több mély levegőt vettem nehogy elpattanjon szemembe az ér. Nagyon ideges voltam.Magányra volt szükségem.
-megleszek na de menjél nehogy elkéss miattam a munkából.-mondom anyunak.Ő csak bólintott, adott egy puszit és már ment is. Bezártam az ajtót és felmentem a szobámba.Mikor Végleg megbizonyosodtam hogy anyám elhagyta a területet elengedtem a kezem.De akkor én is elengedtem magam. Sírtam, nevettem, dühöngtem.A gondolatok megállás nélkül cikáztak az fejembe.Ott ültem és az ágynak támasztottam a hátam és próbáltam elfelejteni ezt az egészet.Felvettem a telefonom a földről amit dühöngés közepette találtam meg és vágtam a talajhoz.Nem mondom de ennyire elcseszett bundás kenyér még életemben nem voltam.Szerencsére nem tőrt be a képernyője.Forgattam egy darabig a kezembe de egyszer erőt vettem magamon és felnyitottam a telefont.Márk ezredik üzenete és hívása közte Ricsi és Virág üzenete és anyámé hogy főzött húslevest és ha éhes vagyok menjek le és egyek.Felálltam és besétáltam a fürdőbe.Vettem egy forró zuhanyt majd beszárítottam a hajam.Leápoltam a fejemen lévő sebet majd kilépve a meleg levegőről megcsapott a hideg tiszta szellő.Lementem ettem anya leveséből majd bekapcsoltam valami érdekes filmet vagyis próbáltam de a kedvem az ott van nem tudom hol.Ezt aztán jól meg mondtam..
Koppanást hallottam vagy csak beképzeltem de elég hangos lehetett ha felébresztett a szunyókálásból.Nem volt kedvem megnézni így próbáltam vissza aludni.Még egyszer koppant valami de most már tudom hogy kintről jött az ablak felől.Odasétáltam és kinyitottam az ablakot hogy körül nézzek.Ahogy leskelődtem kiszúrtam a kis suttyó parasztot az ablak alatt.Mármint Kovács Márkot.
-Hát istenem pont te hiányoztál.-mondom neki gyönyörűen ironizálva.
-tudom hogy hiányoztam-mondja és közben az a idegesítő félmosoly virított a fején.Esküszöm lelövöm...
-Ironizáltam nem hallottad rajta??-kérdezem fejemet fogva.Komolyan ilyenkor hol van egy kanál víz?
-Tudom csak látni akartalak..-mondja komoly arckifejezéssel.Ahogy kimondta megfeszültek az izmos karjai de a kezeit zsebében pihentette.Arcát a hűvös, pirosra festette, a haja még mindig ugyan olyan volt..tökéletes.
-láttál, most már tipli van.-mondom felvont szemöldökkel.Felváltva váltogatta a lábát hogy melyiken álljon tuti részeg..-Márk te ittál?
-Ne-nem nem csak megkínáltak-mondja közben úgy mosolyog mint a tejbe tök.
-Ha magadra gondoltál hogy megkínáltad magad akkor gratulálok..-mondom a szemeibe.
-Figyelj Anna nem akarok hazudni szóval annyit mondok gyönyörű vagy.-elnevettem magam.
-köszi tudom de most már menny haza ha annyiért jöttél akkor megbocsátok de menj haza még felébreszted a szomszédokat.
-ha lejössz és adsz pár percet haza megyek és nem keltem fel a szomszédaid..
-dehogy megyek..megkukultál??
-Hé te meg mit nézel,ha nem tetszik tipli van..-elkezdte énekelni Tiah számát torka szakadtából amin elsőnek röhögtem majd le szóltam.
-jól van,jól van lemegyek de kuss..
Felkaptam a macskás köntösöm és lebaktattam. Ott állt az ajtóba.Hülye vagyok tudom de kíváncsi is..
-na mondjad.-löktem oda.
-figyelj túl erőseket mondtam.. na-nagyon sajnálom.-mondja a szemembe.
-Nem lehet csak úgy elfelejteni-meg fogta a kezem mire elrántottam a sajátom.
-te meg mit csinálsz?-szemeim kitágultak a tettétől.
-Hazudtam volna ha azt mondom hogy nem hiányzol mert tudatom alatt te kellesz csak az a gyerek az utamban áll..-mondja idegesen.
-Milyen gyerek?Jaa Noel?-szemei rángatóztak az idegtől.
-Az de ki ne mond még egyszer a nevét mert fuu elegem van.Ha még egyszer hozzád ér..
-Mi lesz?-vágok közbe.Közelebb lép mire hátra léptem egyenesen a falnak esve.Megtámaszkodott a kezeivel a fejem mellett.
-Én nem bírom hogy mást látok veled, nem való hozzád..-szemeit fürkésztem de minden hová nézett csak rám nem.Ideg marta a srácot.
-Te veled most mi a franc van hol a barátnőd?-kérdezem mire akkor végre rám pillantott.
-Nem tudom de nem érdekel mert már nem a barátnőm..
-uhh nem tudtam..
-most már tudod-egyik kezét elvette és a hajam a fülem mögé tűrte.
-istenem csodaszép vagy-mondja a szemeimet nézve.Megnyalta az ajkait majd beletúrt a hajába.-figyelj.
-Nem, te figyelj.-mondom közben nagyot nyeltem.Rám nézett szemeiben vegyes érzelmek sugárzottak de folytattam..
-Sokkal szebb a világ, ha te is velem vagy.
-asszem most megcsókollak-mondja nevetve.
-Megbeszéltük- derekával a falhoz nyomott, majd beletúrt a hajamba és szenvedélyes csókcsatába keveredtünk.
❤️❤️Sziasztook❤️❤️
❤️❤️elnézést hogy késtem a résszel csak megannyi dolgom volt és van ezeken a heteken de most már próbálok felzárkózni!!További kellemes estét!❤️❤️
