❤16.színházterem❤

16 1 1
                                    

Reggeli napfény csiklandozta az arcom.Hatalmas ásítás és nyújtózkodás után jutott eszembe hogy az órára nézzek.
-AZT A MEGVESZEKEDETT ÉLETET A ZSIRÁFOS NYAKÚ FASZOM KIVAN-pattant ki a szemem hirtelen és próbáltam a leggyorsabban felöltözni amennyire engedte az idő.A hajam nagyágyból átfésültem majd laza kontyba kötöttem.Felkaptam a táskám majd letrappoltam a lépcsőn és elővettem a cipőm amit rekord gyorsasággal varázsoltam magamra.

Épp a csöngetés előtt értem be pár perccel a terembe.Ez az ára ha a kelleténél több időt maradsz ébren.Ledobtam magam Virág mellé majd lassan kifújtam a levegőt. Olyannyira megkönnyebbültem hogy jól időzítettem.

-jó reggelt-mondtuk egyszerre mire elnevettem magam.

-telepátia.-mondom rámosolyodva.Virág házit másolt a következő órára.az otthonunk nem házi feladat írásra és tanulásra van ha az iskola nem beszélgetésre.mi így vagyunk ezzel  a tanári dumával.

Egész órán bele temetkeztem a füzetem kidekorálásába.Egy férfi hang vette el róla a figyelmem.A biológia tanár Deák János  volt az.huppá..

-Anna figyelt egyáltalán a kérdésre?-megemelte az egyik szemöldökét annak jelezve hogy eléggé feszült állapotba hoztam.

-öhm nem,  elkalandoztam...-néztem fel a férfire behúzott nyakkal.

-Hát virágszálam csak jelzem az volt a kérdés hogy te nem akarnád ki tenni a kirándulásos papírt esetleg?-elgondolkoztam majd eszembe jutott hogy miről beszél.Elő vettem a táskám és elkezdtem benne matatni a papír után.Már a füzetek, könyvek, munkafüzetek belsejét vizslattam.sehol se volt."tehát én úgy emlékszek elraktam.vagy még se?" meg "hol lehet ez a köcsög papír!" gondolatok cikáztak a fejembe.Utoljára átnéztem a táskámat még olyan helyeken is néztem amikről nem is tudtam hogy van rajta.A táskám cipzárját babráltam ideg levezetésre.

-Tanár úr otthon felejtettem..-mondtam még mindig a cipzárt kémlelve.

-hát akkor nem tudok mit tenni..-mondja közben vissza sétál a tanári asztalhoz.

-Tanár úr gondolkozzunk már hátha lesz valami amivel megoldhassuk hogy én is mehessek-néztem fel.nézett egy darabig majd egy nagyot sóhajtott.

-délután vissza tudod hozni?bár az nem jó nem leszek itt..-mondja közben a telefonját bámulta.

-de ki lesz itt?-kérdeztem mire felnézett rám.-vagyis ugy hogy lesz itt egy tanár aki bent marad?

-lehet lesz..az ének tanár. Katika tanárnő.mert?

-Mert ha vissza hoznám oda adnám tanárnőnek hogy majd az ön asztalára tegye.-tanár úr bólintott majd felmutatta a mutatóujját.

-de ha nem kapom meg akkor csak jelzem..nem jössz a táborba!

megszólalt a csengő ezzel mindenki szedte a cókmókját.

-te aztán jól megaszontad tesi.-vereget vállba Virág.

-tudom de most ha tényleg nem hozom akkor báj-báj részeges szürke ötven árnyalata nézegetés és így tovább..

-na de hozni fogod a papírt azt majd nyomassuk..

Sétáltunk a szekrényhez hogy következő órára való dolgot vigyem magammal.a szekrényemnél kiszúrtam két személyt beszélgetni.Márk és Ricsi volt.Ahogy oda értünk tudtam hogy Virág Ricsi társaságát fogja keresni egy kicsit.Márkra néztem Aki végig az arcomat fürkészte. Félmosolyra húzódott az ajka ahogy a tekintetét az enyémbe fúrta.

-csókolom bölény fejűek.-mondom szokásos köszöntőmet.

-csókolhatod-mondja Ricsi-ám arc égetően napsugaras jó reggelt.

-szerintem mást kéne csókolgatnod-kacsint Márk felém.Reggeli Márk perverzség. Rá tettem a vállára a kezem a sajnálat jeléül.

-majd ha lesz mit-mondtam komoly arc kifejezéssel.

-tudod hogy van mit-mosolygott továbbra is.Kezemmel eltoltam az engem bámuló arcát majd kinyitottam a szekrény ajtómat hogy kivegyem a tesi felszerelésemet.

Végre ez a nap is eltelt.Az utolsó óráról elszabadulva fellélegezve nyitottam ki a kijárati ajtót.A hideg levegő csípte a bőröm felettébb felfrissülést nyújtott az egész.A Tél beállta mindenkit váratlanul ért.Egyszerre esett le ránk a két méteres hó és ez influenza járvány.Szerencsés vagyok hogy egy évben egyszer szoktam beteg lenni az is egy hetet kitart.

Ahogy fel meneteltem a lépcsőn, gyorsan kinyitottam az ajtót és ledobtam a cuccom.Nagy nehezen kifésültem a természetesen göndörödő hajam és copfba kötöttem.Át öltöztem mert az előzőbe eléggé meg izzadtam.Felkaptam a papírt és aznap másodjára indultam meg az iskolába.

Benyitottam az iskola ajtaján és azon a diák nélküli csendes folyosón baktattam végig az énektanárt keresve.Minden egyes lépésnél megtörtem a csendet ahogy, a talajjal találkozott a talpam.Be-be lestem az átlátszó ajtókon lévő ablakokon hátha észre veszem de semmi.Azon agyaltam hogy lehet a színházi termünkben van felkészíteni egy kölyköt.Igen olyanunk is van.Félig általános félig pedig művészeti gimi.Én általános vagyok.Nem igazán vagyok oda a művészetért de a zenéért oda vagyok főleg ha Shawn Mendes vagy a New hope club vagy még Ariana Grandéről van szó.

Mentem a terem felé elkezdett kirajzolódni bennem a dolog, mi is lehet ott pontosan.Klasszikus gitár szólamot és ének hangot hallottam ahogy mentem közelebb.Finom mégis néhol rekedtes férfi hang lehetett.Nem igazán ismertem fel.

A kilincsre tettem a kezem majd, mielőtt benyitottam nyeltem egy nagyot.Nem tudom miért izgultam hisz ez nem volt nagy ügy csak bemegyek és oda adom a papírt majd lépek.De nem így történt..

Lassan kinyitottam az ajtót majd, bekukucskáltam rajta.Jellegzetes színház kinézete volt az egész teremnek.Hátul sötét volt, így én se látszódtam.Piros székek sorakoztak egymás mellé beszámozva.A terem krém színűre volt festve és az új fekete zaj szűrő a falakon díszelegtek.Most járok itt először de már egy kis látszattól elkapott a színházi hangulat.Szoktak itt mozi délutánokat tartani.Szerintem azt hívják film klubnak.A színpad felé emeltem a tekintetem ahol, a fiúra a reflektorok világítottak.Éppen a gitárját hangolta be.Nem láttam az arcát ilyen messziről de, nagyon ismerős volt.Beléptem az ajtón.Tanárnő nem volt sehol.Fiú újra elkezdett játszani.Nem akartam meg zavarni így hátulról a harmadik sorba az első széken elhelyezkedtem.




Karcolat❤Onde histórias criam vida. Descubra agora