Mikor már a cipőm vettem találtam egy cetlit.Anyám írta(hát ki más) hogy délutános így nem lesz itthon. Rendbe szedtem a házat,már ahogy felmosogattam majd leültem és ráírtam Márkra.Hol késhet még az eső is eleredt!
Anna:Hol vagy? már másfél órája várok rád..
Márk:Bocs csak még volt egy kis dolgom..Pár perc és ott vagyok..Ígérem!
Anna:Hogy tudtál elkéredzkedni??
Márk:Majd mindent elmondok csak nem tudok így vezetni mert képzeld esik az eső..
Alig kellett várnom, pár perc múlva motor zúgást hallottam a bejáratnál.Kinéztem az ablakon és Márk Állt meg Feljárónál a motorral.Alig látszódott valami így kimentem a bejárathoz.kopogtatott így vártam pár percet mintha nem hallottam volna meg majd kitártam az ajtót.Az ajtó két félfáján támaszkodott a kezével.Csurom víz volt a haja.Tincsekbe ágazódott el a homlokára simulva.Próbáltam leplezni a kábulás hatását ami eléggé nehéz volt.
-Szia Márk.-Köszönök mosolyogva mire beletúrt a hajába.
-Szia Anna.-elővette a csábos mosolyát.
-Egy kicsit vizes vagy-mondom kuncogva mire meglepődött képet vágott.
-jé nem mondod azt hittem tüzes vagyok bár, most is elég tüzes vagyok-mondja mosolyogva mire elnevettem magam.
-nem vagy éhes?
-De,miért?
-mert hoztam kaját-nyújtja át a csomag KFC-is gyors ételt..
-te vagy a megmentőm-borultam bele a még mindig szétárt kézébe.Hosszasan tartott az ölelkezésünk ami már kezdett fura lenni.Gyorsan elengedtem vagyis próbáltam megtenni.
-Inkább menjünk be mert meg fogsz fázni!-utasít mire nagy nehezen rá vettem magam. Besétáltam levettem a cipőm amit ő is követett.Letettük a kaját majd körbe vezettem szerény hajlékunkba.
-szép házatok van.
-Köszönöm de a tiétek is nagyon gyönyörű!
-Figyelj Anna beszélnem kell veled a tegnapról-Kezd bele amitől rögtön lefagytam..Azt hittem elfelejtette ezt a témát.
-És miről?-kérdeztem megjátszva mintha nem tudnám miről beszél.
-Hát hogy mi volt az utolsó mondatod..-Egyre közelebb jött, amennyire csak tudtam próbáltam cselekedni.Mind a két kezem kinyújtottam váll magasságba Márk felé.
-és ha én nem akarom elmondani?-vágom rá mire elnevette magát.
-nincs olyan hogy nem akarod egyszer úgy is muszáj lesz.-rám kacsintott majd kikerült és leült az étellel szembe.-farkas éhes vagyok inkább együnk.
Leültem vele szembe és elkezdtük lakmározni.
-Mióta ismered anyámat?-kérdi mire erre a kérdésére megakadt a torkomon a húsdarab.-Nem azt akartam hogy megfulladj-Márk röhögött míg Köhécseltem egy darabig.
-Te suttyó tudom hogy a halálomat akartad ezzel a csirke hússal!-Mondtam de még mindig nevetett.-Ezért tudod mi jár Márk?-Felálltam és rá támaszkodtam az asztalra.
-Mi te kis fogyatékos?-Kérdi mosolyogva mire oda mentem és elkezdtem csikizni.
-Csikizéés..-mondtam közben kuckoltam megállás nélkül.Márk hangos kacaja zengett a lakásunkba.
-Igen Anna?Igen?Na nézzük ki nevet a végén!-Mondja közben majd meg fullad a röhögéstől.Mosolya levett a lábamról.De szó szerint tényleg levett a lábamról hisz felkapott és a vállára tett mit egy zsák krumplit. Sikítoztam, kapálóztam a lábammal.
Oldalamat elkezdte csikizni amitől könnyektől fulladva nevettem.
-Márk engedj el!-próbáltam komolyan mondani de a vihogástól csak rosszabb lett a dolog.
-Mit mondtál maki??-kérdezi nagy mosollyal az arcán bár nem láttam mert a fejem a hátánál volt. Láttam ahogy beértünk a nappaliba.
-Azt hogy hülye vagy, vagyis na kérlek tegyél le!-az eleje hirtelen csattant ki belőlem majd a végén próbáltam lekenyerezni sikertelenül.
-Hát ezzel rosszul jártál.
Letett a szőnyegre és felém hajolva csikizett.
-kérlek ne mert kijön a csirkee..-A végét elhúztam mert majd meghaltam annyira fájt a hasam a nevetéstől.A kezemmel próbáltam védekezni de nem tudtam.Át dobta a lábát a másik oldalamra így a hasamon ült vagyis tartotta magát. fejem két oldalától nem messze helyezte el a kezeim.Csak nézett, a szemkontaktusunk hosszas ideig tartott.Alig mertem levegőt venni. Fülig érő mosollyal néztem fel rá.Fejét oldalra biccentette majd benedvesítette felső ajkát.
-Mire vársz?-kérdeztem halkan.
-Arra hogy elmond..
-mit akarsz hallani?
-Hogy igaz e..
-mi?-nagyot nyeltem,szívem dobogott kétezerrel és próbáltam szóhoz jutni mikor hozzám szól..
-Hogy szeretsz..
-Nem tudom..Nem is értelek Márk..-közben már elengedett így egymással szembe tudtunk leülni a szőnyegen.
-Mit nem értesz?-megkérdőjelezte válaszom.
-hogy egyszer barátság máskor meg több mint barátság..
-nekem sem volt könnyű rájönni,-szemembe pillantott.Vegyes érzelmeket irt le.-Hogy a spanom barátnőjére vagyis exére fogok felizgulni egyben érzelmeket táplálni..
Elmosolyogtam és próbáltam leplezni azt hogy most Márk értitek Kovács Márk szerelmet vallott nekem vagy próbált a maga módján.
-Márk..-rám nézett olyan megszeppent volt olyan kis laza.-te most szerelmet vallottál?-zavarba esett, lassan beletúrt a hajába és esetlenül felnevetett.
-Igen valami olyas fajtát..
-Anna-mikor kimondta a nevem a szívem a torkomba ugrott de már is vissza kúszott mikor Márk felállt.Én is így tettem majd furán rá néztem..
-Most mit csinálsz?
-haza megyek..Látod elállt az eső..-Elszomorodtam, majd mikor kikísértem válaszoltam a legelső kérdésére.
-Az anyukáddal fel tett kérdésedhez visszatérve akkor amikor fekvőgipszem volt akkor sokat beszélgettünk és tudd te is voltál téma csak még akkor nem tudtam a neved..-Mondtam el neki amire csak bólintott. Felvettem a kabátom meg gy papucsot majd kikísértem az ajtón kívülre is.
-Na jó én mentem..vigyázz magadra!-hirtelen felindulásból megöleltem.
-Ígérj meg valamit-suttogtam a fülébe.
-Jó majd elviszlek motorozni-suttogta vissza, ezzel megadta magát.
-Ez-az!-mondtam már hangosabban. Adott egy arc puszit majd vissza mentem a meleg otthonomba.
Vissza mentem a nappaliba ott hagyva a rumlit az étkezőbe.Vissza feküdtem a szőnyegre és próbáltam vissza idézni a történteket.Ahogy rám néz,Ahogy megérint..Istenem de meg őrit ez a fiú.De most nem tudom mi most járunk vagy nem vagy mi van, bár lehet úgy van ne siessük el a dolgot.A holnapon múlik minden!
