Alig bírtam aludni egész este a tegnapon járt az agyam.Anyuval váltottam pár kellemes mondatot utána az iskolához vettem az irányt.
A cuccom kotortam ki a biológia órához a szekrényemből amikor, valami erősen neki csapódott az ajtajának.Épp hogy kitudtam húzni a kezem nehogy rácsapódjon. Bezártam az ajtót és Virág elégedett fejét néztem.Azt hittem elvisz a mentő vagy a szívroham.
-Te meg mi a faszt csinálsz?!-kérdezem közben kezem a szívemre helyeztem ijedtembe.
-éppen megijesztettelek.-úgy mosolygott mint, aki örül hogy, játszanak vele.Idegességemben toporzékoltam egy darabig.
-És ha levágja a karom?-kérdezem széttárt karral amire, csak legyintett.
-majd vissza nő.-elnevettem magam e mondat hallatára.
-te se vagy ötös biológiából úgy látom.
-de még milyen jól.
Már vagy két oldalt irtunk az idegrendszer témakörről.Valaki telefonozott vagy aludt.Ez a két lehetőség volt elérhető sajnos.
-....na értitek?-mindenki szupergyorsan felnézett.Kórusba válaszoltunk és utána pár másodperc után kicsöngettek.Felálltam Ádám mellöl aki sűrű csendbe ült mellettem.Na most kivételesen nem volt köcsög.Ilyenkor van felkészítő órán és a tanárnő mellém ültette mintha úgy többet fog majd tudni.felvettem a kabátom majd a hátamra rávettem a táskát.Biccentettem Virágnak hogy jöjjön utánam de mikor elindultam volna egy hideg nyirkos tenyér rántott vissza.hátra pillantottam és ugyan az a kék szem nézett le rám mint régen.Ádám volt az.
-Figyi beszélhetnénk?-kérdi halkan.Egy aprót biccentettem majd hátrébb maradtunk.
-mi az?-kérdeztem keresztbe tett kézzel.
-Van valakid?-kérdezi rám se nézve én meg hitetlenkedve ránéztem.
-Mi bajod van?Ehhez most mi közöd?-tettem fel a kérdésre a kérdést amire csak játékosan megforgatta a szemeit.
-Jajj Anna ne csináld már csak kérdeztem.-mondja mosolyogva amitől, szó szerint kirázott a hideg.-Ezektől eltérve mi lenne ha minden csatabárdot elásnánk?-mélyen a szemembe nézett, amibe bele vihogtam.
-Ádám hisz te állítottad fel!-mondom hitetlenkedve.Lassan beletúrt a hajába utána zsebre tette kezeit.
-Jó jó hibáztam na khm lehetnénk barátok?
-átgondolom-távolba néztem mert, akkor sokkal gondolkozóbb fejem van.-Jó lehetünk..
Váltottunk a folyosón pár mondatot majd Virághoz sétáltam.Feszülten karba tett kézzel nézett engem.Mikor oda értem várnom se kellett felcsattant.
-Ez meg mi a fasz volt??
-bocsánatot kért, és barátok lettünk.
-hát nem tudom hogy a te helyedbe hinnék neki.-mondja elég komolyan.
-de tényleg csak ennyit kérdezett,Semmi többet.-mondom neki mire megölelt majd mikor Ricsiék ideértek beleugrott a nyakába.Márk feszülten nézett. Egyszer-kétszer találkozott a tekintetünk.
Osztályfőnöki órára készültünk.Dávid mellett ültem a középső oszlop, második padba. Próbáltam elterelni a gondolataim Márkról a hangjáról,érintéséről..Anna ez nem segít!
Becsapódott az ajtó és a kedves Jutka tanárnő mosolygott vissza ránk.Oda állt szembe a tanári asztalhoz.Sűrű csend uralkodott az osztályon.
-Jó napot kívánok mindenkinek!-köszönt egyesével pillantgatva ránk.Kórusba köszönt az osztály egy "csókolom"-ot. Megköszörülte a torkát és folytatta.-Jelentést kérek!
Felálltunk jelentettük a hiányzókat és hogy, készen állunk az órára.Nagyon bírom ezt a tanárt.Mindig mosolyog pozitív hatással van rám.
-Van egy nagyon jó hírem skacok-a tanári asztalnak támaszkodott és mindenki fülelt hogy mi lehet az a bizonyos hír.Oda nyújtott Renátának pár lapot hogy kiossza.Nem tudtam mi az már az izgalomtól izgett-mozgott a lábam a pad alatt és vártam azt a bizonyos lapot.
-tessék-nyújtotta Reni mire egy hirtelen kikaptam a lapot a kezéből.
-köszi-hadartam el amennyire csak tudtam és koncentráltam a sorokra.A cím az volt hogy sí tábor.Szóval ez volt az a bizonyos jó hír. Belső hangom sikkantott egy keveset.Végre egy kirándulás.Utoljára előző évben voltunk de akkor is csak Zánkára mentünk.
Mátrába szól az út, öt nap négy éjszaka.Majd szólok Virágnak hogy csempésszünk egy kis alkoholt nehogy kiszáradjunk.négy csillagos hotel, van sí és snowboard kölcsönzési lehetőség.Nem is tudok síelni.Egyszer próbáltam és majdnem eltörtem a kezem. Anyáékkal voltam és akkor még apa élt.Mosolyogtak és nevettek a szerencsétlenségemen. Hógolyóztunk,hóangyalt csináltam és elmentünk egy vendéglőbe vacsizni.Megnéztük azt a fenomenális tűzijátékot és gyerekpezsgővel koccintottunk az újévre.Szép emlék.
-gyerekek holnapután legyen itt az asztalomon a papír aláírva azoktól, akik szeretnének jönni.
-tanárnő ez ingyenes?-kérdi Zsófi mire mindenki nagy szemekkel érdeklődik az információ iránt.
-Igen úgy pályáztunk hogy ingyen van és meg is beszéltük még szeptemberbe hogy jönnek a végzősök is.-erről teljesen megfelejtkeztem.Akkor pályáztunk és kevés volt a létszám így még egy osztály kellett.
Márkkal való tegnapi incidens után nem tudom mi lesz.Barátok lettünk azok után, most megint éreztem hogy többet akar.Olyan nehéz őket megérteni. Minnél jobban próbálod annál inkább összezavarodsz.
