Hold szemű fiú [Instagram au]

Negyven

Felix tenyere nyirkos volt ahogy behúzta maga után a kocsi ajtaját. Nem tudta pontosan, hogy Changbin jelenléte váltotta-e ki ezt belőle vagy a mérhetetlen félelem, ami lángolt bensőjében.

- Nagyon jól nézel ki, többször hordhatnál fehér nadrágot.

- Te is eszméletlenül festesz. - Felix-nek talán a nyála is kicsordult volna a látványtól attól függetlenül, hogy nem volt semmi extra benne. Mégis, azzal az egyszerű szaggatott farmerral és izmos karjára simuló méreg zöld pólóval minden szembe jövőt levett volna a lábáról, mosolyáról nem is beszélve.

- Remélem nem így lesz, de amennyiben rosszul éreznéd magad egy szavadba kerül és haza hozlak. - a fiatalabb válassza jeléül bólintott. Changbin szélesebb mosolyra húzta ajkait miközben megigazított egy narancs tincset majd az út felé fordulva beindította a motort. Chan-ék nem laktak egyáltalán messze Felix-éktól most mégis kétszer olyan hosszúnak tűnt eljutni oda, mint máskor és még így sem igazán repdesett az örömtől az ausztrál fiú amikor leparkoltak a panelház előtt. Az idősebb Felix mellé lépett majd ujjaikat összefűzte, hogy egy lágy szorítással biztassa. Az ausztrál fiú arca pírba futott, de halvány mosollyal az arcán lépett be az épületbe és vezette fel az emeletre barátját.

[...]

Már csak alig egy óra választotta el őket az újévtől mégis a kilenc fős kis csoport a tévé köré gyűlve teljesen bele voltak mélyedve a virtuális világba. Órák óta ezt csinálták, de egyikőjük sem panaszkodott, ez volt a lehető legjobb időtöltés. Changbin az este folyamán nem igazán mozdult el Felix mellől csak akkor, ha nagyon muszáj volt.

- Kijössz a teraszra tűzijátékot nézni? - Az ausztrál fiú halvány mosollyal ajkain bólintott és elfogadta Bin segítség nyújtó kezét. Szótlanul hagyták el a szobát, de még a kinti csípős hidegben is csak némán támaszkodtak egymás mellett a korláton. Felixet teljesen elvarázsolták a sötét égen szét robbanó fénycsóvák viszont egy kis idő elteltével inkább a mellette állott kezdte el figyelni. Sötét szemeiben tükröződtek a tűzijátékok, ott élvezetesebb volt nézni, mint eredeti helyükön. Az idősebb is barátja felé fordult és mosolygos tekintettel nézett farkasszemet vele. Hosszú ujjaival megigazított egy rakoncátlan narancsos tincset, de ahelyett, hogy kezét visszahúzta volna inkább Felix arcára simított. Igazán mennyinek hatott hideg érintése a fiú felhevült arcán. Mind kettőjüknek elködösült a tekintette ahogy egymást tanulmányozták. Changbin egy kicsit közelebb hajolt miközben kicsivel szélesebben elmosolyodott. Meg akarta csókolni, bármi áron. Már csak pár milliméter volt köztük a távolság amikor bentről egy magas hangú sikoly szűrődött ki így egy pillanat alatt elszállt a rózsaszín köd, ami rájuk szállt. Mind a ketten az üveg felé kapták a fejüket és így meglátták barátaikat ahogy egymásba kapaszkodva figyelik őket várva a nagy pillanatot. Felix arca mély pirosba fut míg Changbin-ból hangos nevetés szakad fel.

- Jeongin nézd meg mit csináltál! - Hyunjin hisztérikusan combjára csapott majd csalódott tekintettel Seugmin vállának dőlt és panaszkodni kezdett. Az óra éjfélt ütött, a város hangos üdvrivalgásba kezdett a kis lakásban lévőkkel együtt. Bin észrevétlenül végig simított barátja kézfején, amivel figyelmét akarta felhívni. Felix kíváncsian felé fordult mire egy bocsánat kérő tekintettel találta szembe magát. Halvány mosolyt varázsolt magára miközben megrázta a fejét. Ezzel megbeszéltnek tekintették az elmúlt tíz perc történéseit. Az este hátra lévő részét leginkább táncolással töltötték nem is gondolva a majdnem csókra. Arra másnap elég sort keríteni.

Egy szemét vagyok, ugye?