Odin fiának bérgyilkosa voltam

I.

Sötét volt. A környék kihalt, így tökéletes helyszínt nyújtott a következő akciómra. 40 lépés. Ennyire messze volt a körzeti gyógyszertár. A falhoz simultam és vártam. Vártam, és csak vártam. Az idő mintha csak visszafelé folyt volna. Mint egy fehérlyuk közepén. Az órámat birizgáltam. 22:41. Már háromnegyed órája bezárt, viszont a fények még kiszűrődtek a hátsó ajtó meletti ablakon. 'Talán csak égve hagyták... Indulás...'
Lassú léptekkel közelítettem meg a boltot,végig óvatosan és figyelve, nehogy egy arra tévedő járókelőnek feltűnjek. 20 lépés. Körülnéztem, majd amikor biztonságosnak ítéltem meg a helyzetet megindultam. Átfutottam az úton. Közben lehúztam fekete pulcsim az órámról, céloztam és kilőttem mindkét kamerát amit napközben megfigyeltem. Átértem. Az ajtónak tapasztva fülem, némán hallgatóztam. Mivel nem érzékeltem semmi különöset a zár elé guggoltam és ismét használatba vettem órámat. Megnyomtam oldalán a II.-essel megjelölt gombot ami ki is nyílt. Egy tűszerű eszközt húztam ki belőle. Belenyomtam a kulcslyukba, elfordítottam, majd az ajtó halk nyikorgással kitárult. Bedugtam fejem és körbenéztem.
-Senki.-Motyogtam.
Felegyenesedtem és beléptem a helyiségbe. Hűvös volt. A lámpa égett.
-Gyerünk.-Sóhajtottam.
Kezembe vettem hátizsákom és gyors mozdulatokkal söpörtem bele mindenféle gyógyszert...
Halk mocorgás zavarta meg a néma csendet. Felkaptam fejem és ismét körbenéztem.
Egy hátsó szoba, talán egy raktár ajtaja kivágódott.
-Ez jó volt Phil.-Nevetgélt egy nő.
Lebuktam egy polc mögé. Óvatosan lestem ki a takarásból. Éppen egy középkorú férfi dugta ki fejét miközben sliccét húzta fel.
-Fúj.-Fintorodtam el.
Majd mint a villámcsapás vágott fejbe a tény, hogy megfeledkezdtem a benti kamerákról. Visszacsúsztam és térdelve fürkésztem végig a helyiség azon részén amit beláttam. '1,2,3'. 3 volt, de egyik sem villogott pirosan. Ekkor esett le. 'Basszus ezek kikapcsolták'.
-Phil itt járt valaki?-Kérdezte ijedten a nő.
-Elvileg bezártam.
Felém közelítő lépteket hallottam. Úgy éreztem, ha nem cselekszem ott és akkor lebukok. Felpattantam és bal karomat az órámmal együtt a nő felé emeltem.
-Hello.-Mosolyogtam és egy nyugtató lövedéket küldtem pontosan a két szeme közé.
A férfi ökölbe szorított kézzel indult meg felém. Kifordultam a polc mögül és szembekerültem vele. Ütésre lendítette kezét amit én elkapatam és kicsavartam. Kirántotta magát a szorításomból és gyomorszájon vágott.
-Na ez fájt.-Köhintettem.-Akkor most komolyan veszlek oké?
Nekirugaszkodtam, lábamat a levegőben nyakába tettem és egy cifra csavarral a földre rántottam. Arccal előre esett. Nem mozdult. Kimásztam alóla, mutató és középső ujjamat nyakához szorítottam.
-Még él.
Felpattantam és mostmár kapkodva mindent a táskámba szortam. Az üvegszekrényeket betörtem. Az pénztárgépet földhözvágtam és kiszedtem belőle az összes pénzt.
Éles sípolás és vörös fény fonta magába az egész boltot.
-Basszameg.
A hátsó ajtó bezárult.
-Akkor egy út van...
És futni kezdtem, de megrorpantam. Egy férfi állt az üveg másik felén. Farkasszemet néztünk. Majd megkerülve a boltot kitért a látószögemből. Fogtam magam és nekirohanva az üvegnek kitörtem azt. Hátranéztem. A férfi a gyógyszertárból fürkészett nevetve.
-Látványos produkció.-Tapsolt kettőt. - Egész ügyes egy kislányhoz képest.-Tette hozzá gúnyosan
Kérdőn fürkésztem és a zsebemben lévő svájci bicskáért nyúltam szépen lassan.
-Lenne egy munkám számodra.-Vigyorodott el.
A kezem megállt a matatással.