Odin fiának bérgyilkosa voltam

XIII.

*2 hónappal később*
Az ajtó felé lépdelek és letörlöm az izzadtságcseppeket homlokomról. Sid nagyokat kortyol a jéghideg vízbe mellettem.
-Jó vagy.-Sóhajtja.-Túlságosan...-Mosolyodik el.
-Szükségem lesz minden erőmre gondolom. Keményen kell edzenem, hogy ne csalódjon...az az csalódjatok bennem. -Vonom meg a vállam.
-Megértem és támogatlak mindenben tudod.
A földet pásztázva vonolunk végig a folyosón majd a harmadik kis arany szobor mellett lekanyarodunk. Megállunk Sid szobája előtt. Kezét ráteszi a kilincsre, de még visszanéz.
-Később kimegyünk a tóhoz? Kimerültem, szükségem van egy kis feltöltődésre.
Bólintok majd elindulok. Körbenézek a falon. Semmi új nem került fel rá, lassan már már unalmas ez az agyondíszített folyosó is. A szobámhoz érve benyitok. Felkapom a törölközőm és bevonulok a fürdőszobába.
***
Halk kopogás riaszt fel álmomból. Felülök, közben megdörzsölöm szemeimet. Kikászálódom ágyamból, magamra kapok egy köntösfélét és az ajtó elé állok. Kinyitom. Loki áll előttem és széles vigyorral az arcán méreget, mint valami trófeát. Vörös fejjel, idegesen csapom rá az aranyozott szegélyű ajtót. Újra kopogratni kezd, de úgy mint aki megveszett.
-Ne legyél ilyen nagyra magaddal Földi.-Nevet fel gúnyosan.
-Ginger.-Motyogom kelletlenül az ajtónak támaszkodva.
-Ezt nem is mondtad Földi.
El tudom képzelni ahogy éppen kérdőn felvonja fekete szemöldökeit.
-Ne húzd az agyam kérlek, fáradt vagyok a hülye tréfáidhoz már.
Az elmúlt hetekben valahogy nem vagyok képes meglenni ennek a férfinak a közelében. Fusztrál minden mozdulata, gesztusa és szava. Egyszerűen kikészíti az idegeim a szokásosnál is jobban és nem olyan zavarbaejtően hogy elpiruljak. Így hogy megismert, és kipuhatolózta a gyengeségeimet kicsillant a foga fehérje is.
-Valamiről tudnod kell.-Mondja, és érzem, hogy csak fel akarja csigázni a kíváncsiságom.
-Figyelek.
-Kinyitnád?-Kérdezi kissé ideges hangnemben.
-Persze.-Felelem.
Nem nyitom ki. Kizárt dolog, hogy beengedjem a magánbirodalmamba, nem mellesleg akkor amikor hiányos az öltözetem.
-Én várok.-Sóhajt és dobolni kezd a deszkán.-Nyisd ki!
Résnyire nyitom és kidugom fejem.
-Mit akarsz?-Kérdezem szúrós tekintettel.
-Azt a gyönyörű telt ajkadat.-Mondja és megfogja állam.
Lefagyok és kezd a fejem vörössé változni, viszont nem a zavartól, hanem a dühtől amit kivált belőlem. Komoly tekintete megszűnik és kitőr belőle a gúnyos nevetés. Ellököm kezét és ismét rácsapom az ajtót.
-Mi folyik itt?-Hallom kívülről Sid hangját.-Miért terrorizálja az alkalmazottját 'herceg'?
Ismét kidugom fejem.
-Egy percet kérek.-Mondom és elfutok a gardróbhoz, hogy felöltözzek.
Hallom, hogy Loki és Sid idegesen váltanak pár szót majd a férfi hangja halkul és végül szerte is foszlik. Kimegyek a folyosóra mire Sid mosolyogva néz rám.
-Elmúlt a veszély.-Mosolyog és elindul.
Követem.