Osztálykirándulás

A hír

A Nap erősen tűzött le a fűre. Negyven fok, árnyék sehol. A fű teljesen átmelegedett, de mégiscsak jobb erre ülni, mint a padokra, amire, ha ráülsz, garantáltan leégeted a lábad. Így hát az osztály nagy része a fűre telepedett. Azért voltunk kint az udvaron óra helyett, mert Marietta néni (az osztályfőnökünk) kiparancsolt minket azzal a szöveggel, hogy valami fontosat mondani. Ez mind nagyon szép és jó lett volna, ha nem főlünk meg szép lassan a melegben. A fiúk már mind megváltak a pólóiktól, de sajnos ezt a hűsölési módszert a lányok elég nehezen alkalmazhatták. Én személy szerint megkötöttem a hasam felett a szürke trikóm, és próbáltam a hozzám képest magas barátnőm árnyékába húzódni. Mesi tűrte a meleget, de rövid, szálegyenes szőke tincsei vizesen tapadtak a nyakához.

- Ví. Le fogom ütni Marietta nénit, ha két percen belül nem jelenik meg. – mondta lehunyt szemmel a kissé agresszív barátnőm.

- Nyugi Mesi. Mindjárt itt lesz. – szóltam fel neki a földről. A suli előtti parkoló füvén ültünk/álltunk, ide parancsolt ki minket Marietta néni. Az osztály nagy része fetrengett a földön és napozott. Alex (akin nem volt póló és így látszott az izmos hasa) felállt és odalépett hozzánk.

- Jól vagytok lányok? – kérdezte kedvesen. ÁÁ megőrülök ettől a fiútól. Van mikor tiszta normális, van mikor olyan szinten bunkó, hogy szíved szerint leütnéd.

- Őszintén? Nem. – mosolyogtam rá. Alex letelepedett mellém. Beletúrt szőkésbarna hajába, aztán ránézett azokkal a gyönyörű kékeszöld szemeivel. A gyomrom liftezett, és a szédülés kerülgetett.

- Mert mi a baj Ví? – hajolt közelebb hozzám. Nagy szerencsémre ekkor érkezett meg Marietta néni. Ha egy perccel később jön... Hagyjuk.

- Gyerekek, köszönöm, hogy megvártatok! – lépett oda hozzánk Marietta néni.

- Ne köszönje nem szívesen tettük. – morogta mellettem Mesi. Elfolytottam a nevetésem és csak halványan mosolyogtam a barátnőmre.

- Mint tudjátok ez az utolsó évetek vége. A tatestület úgy döntött, hogy elmehettek egy utolsó, közös, négynapos osztálykirándulásra. Félreértés ne essék, ez nem tanulmányi kirándulás lesz, hanem itt azt csinálhattok majd, amit akartok. Siófokra megyünk, úgyhogy mindenki fürdőruhát is hozzon magával. Mellesleg holnapután indulunk. Elmondtam mindent, amit akartam, úgyhogy mehettek órára. Köszönöm, hogy meghallgattatok. – azzal a tanárnő elviharzott. Köszönjük szépen, igazán kedves volt, hogy ilyen részletesen megtárgyalta velünk az utazást. Mindenki teljesen fel volt háborodva. Én csak megcsóváltam a fejem.

- Mesi húzz fel kérlek – nyújtottam a kezem a barátnőm felé. Mesi beletúrt a hajába, aztán megragadta a kezem és felrántott a földről. Alex is feltápászkodott a földről.

- Na sziasztok lányok. – kezdett el búcsúzkodni.

- Nem is jössz be órára? – kérdeztem tőle. Alex elmosolyodott.

- Tudom Viola, hogy nagyon szeretnéd, ha a közeledben lennék. De az órából egy perc van hátra. – megsimította az arcomat, aztán kisétált a suli kapuján.

- Micsoda egy arrogáns alak! – füstölögtem magamban, miközben Mesivel elindultunk kifelé. A barátnőm csak sejtelmesen mosolygott mellettem.