Osztálykirándulás

Érkezés

Siófok szép város. Ez volt az első gondolatom, mikor elértünk az úticélunkhoz. Nyár, Balaton, nyüzsgés, tömeg... jellegzetes hangulat volt. Mindenki nézelődött, a piros lámpáknál integettünk a mellettünk álló autóknak, egyszóval nagyon jól éreztük magunkat. A busz, kis kavargás után, megérkezett a szállásra. A város egyik nyugalmasabb területén voltunk, a szállásunk pedig egy óriási, fehérre meszelt, piros tetős, muskátlis ház volt. A busz begördült az udvarra. A szállásnak hatalmas udvara volt, fákkal, virágokkal, és volt egy út, ami levezetett a parthoz. Marietta néni, miután megállt a busz, feltérdelt az ülésére és elkiáltotta magát.

- Mindenki maradjon ülve! Kihirdetem a tudnivalókat aztán mehettek! Adél ez rád is vonatkozik! Köszönöm. Szóval. Ez itt a szállásunk, ahol az elkövetkező négy napot töltjük. Három napot fogunk itt aludni. Mindenkitől normális viselkedést szeretnék kérni. A reggeli nyolc órától tíz óráig tart, ebéd déltől egyig van, vacsorát pedig héttől kilencig ehettek. A szobák kétszemélyesek, úgy próbáljatok benn elhelyezkedni. Rajtunk kívül egy idős házaspár és egy holland család tartózkodik a szálláson. Előre láthatólag nem is lesznek többen. Kérek mindenkit, hogy kulturáltan töltse el ezt a négy napot. Hát akkor... További jó nyaralást. – Marietta néni utolsó mondata után a busz felbolydult. Mindenki rakodott, vihogott, kiabált. A buszsofőr kinyitotta az ajtót, így végre leszállhattunk.

- Végre leszállhatok erről a pokolszekérről. – sóhajtott Marosi. Karcsi hátba veregette, aztán leugrott a buszról. Fear rám se nézett (amit én annyira nem bántam) és Geri társaságában lépkedett le a buszról. Mesi fitten (naná, mert aludt) ugrott le a buszról, én leadogattam neki a csomagjainkat, aztán én is leugrottam.

- Itt vagyunk! – ujjongtam. Ákos és Alex röhögve nézte ahogy a buszsofőr megpróbálja kipakolni a busz aljából a cuccokat. Végül aztán segítettek neki. Adél és bandája egy csoportban állt a füvön.

- Borzasztó ez a napsütés. Le fogok égni. – sápítozott Enikő. Talpig feketébe volt öltözve, így borzasztóan melege lehetett neki.

- Én örülök, hogy süt a nap. Így legalább lebarnulok. – mondta Adél. Kata és Sári helyeslően bólogattak.

- Na. Ezek se normálisok. – hangzott Mesi tömör véleménye. Elröhögtem magam.

- Jól van Mesi. Ezért szeretlek. – aztán átöleltem a barátnőmet. – Megyünk szobát vadászni? – Mesi bólogatott, aztán megfogtuk az időközben kirakodott bőröndjeinket és elindultunk a szállás ajtaja felé.