Backstage /Jachary ff. / BEFEJEZETT /

14.rész

Helyesírási hibákért előre is bocsi.

"Feltámadt bennem egy aprócska gondolat, hogy lehetséges, hogy ő a zaklató?"

- John, te mit csinálsz itt? - kérdezte Daniel.
- Gyerekek ma interjútok lesz- adta meg a választ a menedzserünk.

- Mi? Mikor? - tudakolta Jack.
- Hát ma- adta meg az egyértelmű választ John.

- Oh, hogy fingjon le egy epilepsziás mosómedve, de jó rostosan John- akadt ki a barátom.
- Na öltözzetek, aztán menjünk- adta ki az utasítást.

10 perc múlva már a kocsiban ültünk úton a helyszín felé. Egész végig úgy éreztem valaki figyel, és akárhányszor néztem a visszapillantóba, mindig találkozott a tekintetem Johnéval.

Egyre furább lesz ez az ember. Sose volt normális, de most valami nagyon nem stimmel vele.

Jack is észrevehette, hogy valamin nagyon gondolkozok, mert a közel hajolt hozzám.

- Minden oké? - súgta a fülembe, amitől engem kirázott a hideg. Bólintottam.

- Nem úgy nézel ki, mintha minden a legnagyobb rendben lenne- állapította meg.
- Otthon megbeszéljük- suttogtam.

A kocsi megállt egy stúdió előtt.
-Megjöttünk- jelentette ki a menedzserünk.

Kiszálltunk az autóból, és elindultunk befelé.

- Why Don't We? - kérdezte egy 20-as éveiben járó fiatal lány.
- Teljes életnagyságban- kacsintott Jonah, mire Daniel tarkón csapta.

- Hatodik emelet, balra a második ajtó, liftek jobbra- mondta a lány, majd elmutatott az említett irányba. Mind megindultak a liftek felé, csak én néztem utánuk egy darabig.

Most komolyan elfeledkezdtek rólam?
- Téged itt hagytak? - kérdezte a recepciós.

- Klausztrofóbiám van inkább sétálok- válaszoltam a tarkómat vakargatva.
- Ha elindulsz a liftek felé mellettük lesz mozgólépcső, meg sima lépcső is- mosolygott barátságosan.

Megköszöntem a segítséget, majd elindultam. Eszembe jutott valami, ezért elővettem a telfonom, bekapcsoltam a kamerát és énekelni kezdtem.

- Elevator escalator, which one should I take Yuh, Imma take the escalator 'cause I'm not scared- fejeztem be. (fenti videó írói szerk.) Raktam volna el a telefonom, de elkezdett csörögni.

Jack neve villogott a képernyőn.
- Zachary Dean Herron, hol a jó nénikédbe vagy? - érdeklődött.

- Először is, ne hívj a teljes nevemen. Másodszor, elfelejtettétek, hogy én nem liftezek szóval mozgólépcsőzök.
- Akkor csináld gyorsabban, mert már elkezdtük az interjút.

- Már elkezdtétek, és még csak most tűnt fel, hogy nem vagyok ott? - durciztam be.

- Csak gyere már- mondta és le is rakta a telefont.

- Hogy nem tűnt fel nektek, hogy nem vagyok veletek? - kérdeztem enyhén kiakadva.

- De feltűnt, túl nagy volt a csönd- vihogott Corbyn, és lepacsizott Daniellel.
- Én se titeket- dünnyögtem, majd leültem Jack mellé.

- Na most, hogy Zach is megérkezett folytathatjuk is- csapta össze a tenyereit a riporter.

- A többiek már tudják, de neked is bemutatkozok, Lisa vagyok. Na srácok, kezdjük azzal, ami most a legjobban foglalkoztatja a rajongókat. Pár napja bevallottátok, hogy Jachary ship él. Szóval a limelightok ezernyi kérdésre kíváncsiak, ezért kiválasztottuk a legtöbbször feltett kérdéseket. Mehet?

- Had szóljon- válaszoltuk egyszerre.
- A leggyakrabban feltett kérdés az volt, hogy mióta vagytok együtt ?
- Kb. fél éve- adtam meg az egyszere választ.

- Következő, hogyan jöttetek össze? - tette fel Lisa.

- Hát ez egy érdekes és hosszú történet- nevetett fel Jack.