Backstage /Jachary ff. / BEFEJEZETT /

11.rész

Helyesírási hibákért előre is bocsi.

"- Mert nálad rózsaszín köd volt Rómeó- legyintett Corbs."

- Nem akkor látod rózsaszínben a világot, amikor részeg vagy? - nézett Corbynra Jack.
- Te már csak tudod - válaszolta a szöszi, miközben egy széles vigyor terült ez arcán.

- Rohadj meg - vágott hozzá nevetve egy párnát.

Ebből egy kisebb párnacsata kezdődött, amibe minket is belevontak.

- Srácok, éhes vagyok- sóhajtottam fel, miután befejeztük a párnacsatát.
- Van kaja a hűtőben - válaszolta Jonah.

- Igazából, nincs- szólt utánam Daniel, mikor látta, hogy elindultam az említett tárhy felé.
- Mi az, hogy nincs? Reggel még volt! - akadt ki Jo.

- Az lehet, de én sütöttem palacsintát- említette meg zsiráfunk a délutáni zöld palacsinta incidenst.

- Akkor rendeljünk pizzát- mondtam, és tárcsáztam a kedvenc pizzériánkat, majd leadtam a rendelést.

- Na azt mondták kb. másfél óra, mire kész lesz-mondtam majd levágódtam a kanapéra a többiek mellé.
- Oh, addig éhen halunk- nyavajgott Corbyn.

- Amúgy Zach, te gyorshívóról hívod a pizzázót? - nézett rám kérdőn Jack.
- Igen, miért?

- Nekem fel se veszed a telefont, de őket gyorshívóról hívod- durcizott be.
- Na Zachary, úgy néz ki este ki kell majd engesztelned- húzogatta fel-le Daniel a szemöldökét perverzen.

- Ameddig megjön a kaja, nem nézünk egy filmet? - dobtam fel az ötletet, figyelmen kívül hagyva Dan megszólalását.

- Oké, de mit? - kérdezte Jack.
- High School Musical! - kiáltotta Jonah. Csoda, hogy most nem azt mondta, hogy Harry Potter.

Éppen a kedvenc részem jött, amikor csengettek.

- Állítsátok meg! Nem akarok lemaradni róla! - parancsoltam a srácokra.

- Igenis Főnök, mintha nem láttad volna minimum 100-szor- mondta Jack. Igaz, hogy már háttal voltam, de éreztem, hogy megforgatja a szemeit.

Kinéztem az ablakon, hogy ki jött, majd örömmel konstatáltam, hogy megjött a pizza.

Gyorsan felkaptam az első papucsot, amit találtam, felkaptam a pénzt és kirontottam a házból.

A futár enyhén hátrahőkölt, mikor meglátta, ahogy rohanok felé. Átvettem a rendelést, és kifezettem.

- Kalácsképűek! Kaja! - kiáltottam el magam, mikor beléptem a házba.
- Gyere má' te veréb gyerek! Hozzad a kaját és folytassuk tovább a filmet- kiabált vissza Corbyn.

Leültem, majd elindítottuk a filmet. Aki benézett a házba, az elé egy elég érdekes látvány tárulhatott.

Vázolom, öt srác pizzával a kezében, ugrál és énekel.

Annyiszor láttuk már a High School Musicalt, hogy már tudjuk a forgatókönyvet, illetve az összes koreográfiát is. A film végezetével csak feküdtünk és néztünk a fejünkből.

- Asszem' felszedtem 200 kilót- törte meg a csendet, fogta a hasát Corbyn. Ezzel a bejelentésével mind együtt tudtunk érezni.

A többieknél kezdett beütni a kajakóma, így Jackkel mi is felmentünk a szobánkba.

- Hogy is mondta Daniel? Ki kéne engesztelned? - fordított maga felé, a vágytól csillogó szemekkel Jack.
- Csak nem kanos valaki? - kérdeztem enyhén nevetve.

- Ha te azt tudnád- válaszolta, miközben az oldalamat simogatta.

Keze lejjebb vándorolt egészen a fenekemig, amibe belemarkolt, mire egy jól eső nyögés hagyta el a számat.

Jack felemelt, majd az rádobott az ágyra. Fölém mászott, majd levette a pólómat. Apró csókokkal kezdte behinteni a nyakamat és a kulcscsontomat.

A kulcscsontomnál megállt és szívni kezdte. Mikor megállt megcsodálni a művét, fordítottam a helyzetünkön. Lekaptam róla a felsőjét.

Az arcán apró csókokat hagytam, a száját direkt elkerültem. Jack ezt megelégelte, a tarkómnál fogva egy hosszú, érzelmes csókra húzott.