Édes balszerencse ✅

15. fejezet

AVA
10.nap 10:11 Thesszaloniki 

Megint én ébredek előbb. Már nem is kell mondanom, hogy milyen látványban volt részem. Az alvó Nick gyönyörű. Ahogy meglátom elmosolyodok. A gyomrom összeszorul. Furcsa érzésem van. Mi ez, ami belülről összehúz? Mintha kifacsarodna a szívem. Ez lenne a szerelem? Szerelmes vagyok? Ráadásul Nickbe? Biztos jó ötlet ez? Na nem mintha lenne választásom. A szívem már eldöntötte, én ez ellen hiába teszek, nincs ekkora hatalmam. 

Már a tegnapi dolog is elárulja, hogy nem ez lesz életem legjobb élménye. Csak egy mondatot hallottam meg, mégis kiakadtam. Nagyon rosszul éreztem magam addig, amíg ki nem derült az igazság. Úgy éreztem át lettem verve, és ez nagyon rossz volt. Mintha darabokra tört volna a szívem. És a legrosszabb, hogy azóta se tudott teljesen összeforrni. Tudom, hogy igazat mondott, biztos vagyok benne, a szívem mégis sajog. Talán azért, mert képes kihozni ezt belőlem. Ijesztő, hogy ekkora hatással van rám. Egyetlen döntésével képes félbetörni az életemet és természetesen a szívemet is. Óvatosabbnak kell lennem, de azt hiszem már kár a gőzért. Teljesen beleestem Nicholas Brownba. 

- Mióta figyelsz? - rángat ki Nick gondolataim közül.
- Nem tudom - vallom be. - De elég rég óta.
- Remélem most kitöltötted perverz vágyaidat - vigyorog.
- Nincsenek perverz vágyaim - forgatom a szememet.
- Nekem viszont vannak - dönt le az ágyra.
Csak azt veszem észre, hogy alatta fekszem.
- Nick - szólok rá nevetve.
- Most megvagy - dönti homlokát az enyémnek.
- Megvagyok - suttogok. 

Nick belenéz szemembe. Azt hiszem kölcsönösen elveszünk egymás tekintetében. A szavam is eláll. Úgy tud nézni... A tekintete feltüzel. Lángra lobbantja a testemet. Érdekes, hogy ő egy nézéssel be tudja nedvesíteni a bugyimat. Én nem tudom mi van ebben a pasiban, de imádom.
Számmal közeledek az övé felé. Félúton becsukom a szemem és enyhén csücsörítek. Ácsingózok ajkai után. 

- Ideje indulni - suttogja ajkaim közé, aztán felpattan rólam.
- Mi?? - visítom. - Nem hagyhatsz így itt! - kiáltok hisztérikusan.
- Ó, dehogynem drágám! - vigyorodik el mielőtt bemegy a fürdőbe. - Most legalább megérted mit érzek nap, mint nap - kacsint rám még gyorsan, aztán eltűnik.
Annyira megdöbbenek. Még a számat is eltátom. Hogy meri ezt csinálni velem? Ennyire gonosz lenne? 

- Nick - sikítom nevét. - Gyere vissza!
De csak folytott nevetését hallom az ajtó mögül. Ezt most megszívtam. Mit csináljak a kis puncimmal? Ő még nem hitte el, hogy nem lesz semmi. Rendületlenül bizsereg, lüktet a vérem. Szükségem lenne egy jéghideg zuhanyra. Utálom ezt a fickót! 

***

- Én lemegyek kávézni. Szükségem van egy jó feketére - mondom Nicknek mogorván.
Még mindig haragszom rá a reggeli miatt. Igazából nem is én neheztelek, hanem a női szerveim, de ők most nagyon. Ha engedném nekik, széttépnék Nicket.
- Veled megyek - mondja és felveszi pénztárcáját az asztalról.
Nem tiltakozom. Végül is jöhet, engem nem zavar.

A földszinten van egy kávézó, ami a hotelhez tartozik, oda igyekszünk éppen. Nem szoktam kávézni, de most tényleg kell. A reggeli után már nem tudom, hogy mit csináljak még, amitől lenyugszik a testem. Altestem még most is bizsereg, nem tudtam megnyugtatni. Egy kiadós dugás kellene neki, de ahhoz meg két ember kell. És én jelenleg ebben a dologban csak magamra számíthatok. Azt hiszem ez a vágyakozás már sosem fog elmúlni. Most már koncentráljunk a kávéra, valamivel el kell terelnem a figyelmemet. 

Amíg sorban állunk nézem a választékot. Nem tudom mi lenne jó választás, lévén hogy nem szoktam kávézni. Nem tudom melyik milyen, de feltétlenül mondanom kell valamit. Espresso, Ristretto vagy Americano legyen?
- Ava? - szólít meg egy ismeretlen hang hátulról.
Azonnal megfordulok tengelyem körül. Nagy megdöbbenésemre Damien néz vissza rám. Damien egyike azoknak, akikkel rövid kapcsolatba bonyolódtam az évek során.
- Damien! Mit keresel te itt? - kérdezem mosolyogva.
Meglep, hogy itt látom, hiszen ő is amerikai, és onnan azért elég messze vagyunk.
- De jó, hogy látlak - ölel át és két puszit is nyom az arcomra. - Mi szél hozott erre kicsi Ava? - nevet fel.