Édes balszerencse ✅

17. fejezet

AVA

12.nap 13:01 Poros, Lotus Hotel

A délelőttöt az ágyban töltöttük. Nem terveztünk magunknak semmi programot. Csak egy napot pihenni akartunk. Kipihenni a fáradalmainkat, az utazást. Azt hittük, hogy erre vágyunk, de igazából csak eddig bírtunk egyhelyben maradni. Lehet, hogy az igazi boldogságot az jelentette, hogy végre megérkeztünk, célt értünk. Persze ez a pár óra pihenés jót tett, és nagyon értékeltem, hogy Nick felhozatta nekünk a reggelit. Igazán finom volt, és egy pillanatra úrihölgynek képzelhettem magamat.

Most elhatároztuk Nickkel, hogy mozduljunk ki egy kicsit, mielőtt megöl minket a bezártság. Azt terveztük, hogy lemegyünk a partra, ott még úgysem voltunk. Fürdőzünk egyet és élvezzük a napsütést. Igazából ez a terv mára. Csak még beiktatok egy telefonálást Mellel mielőtt indulunk. Így is elkéstem már a telefonnal, hiszen azt a parancsot kaptam tőle, hogy amint ideértem hívjam fel. Hát ez elmaradt, de ami késik, nem múlik. Most pótolom a hiányt. Bevonulok a fürdőszobába és tárcsázom. Három csengés után fel is veszi.

- Na végre. Azt hittem már soha nem értek oda - sóhajt bele a telefonba.

- Akkor szerinted én? - nevetek fel. - Amúgy már tegnap délután megérkeztünk, csak nagyon fáradt voltam, nem volt erőm telefonálni.

- Nem gond. Azon az egy napon nem múlik már. És milyen volt az út? - érdeklődik, bár szerintem csak Nickről akar hallani.

- Hosszú, de azért élvezetes. Sokkal jobbra sikeredett, mint amire elsőre gondoltam. Annyi országban és városban jártam, el sem hiszem. Gyönyörű volt mindegyik. Szerintem soha nem lesz még egy ilyen jó nyaralásom. Sőt lehet, hogy több nyaralásom se lesz - nevetem el magam.

- Ava! Nem ez érdekel! Mi van a szépfiúval? Mesélj már valami izgit!

- Örülök, hogy érdekel az életem - mordulok fel. - Folyamatosan csak Nick így, Nick úgy. Nem zavar, hogy a barátnőd 2000 km-re van?

- Fejezd be, és mesélj! Mindent hallani akarok - kezd el tapsikolni izgatottan.

- Nincs nagyon mit mesélnem. Azt beszéltük meg, hogy amíg a szigeten vagyunk, addig vegyük úgy, hogy együtt vagyunk, próbáljuk meg. De hogy mi lesz azután, hogy haza mentünk, fogalmam sincs. Őszintén, nem fűzök hozzá sok reményt.

- Beleestél ugye?

- Bárcsak nemmel válaszolhatnék erre - sóhajtok fel.

- Minden rendben lesz édesem. Ne aggódj, jó? Élvezd a nyaralást. Ha megtörtént a baj, akkor majd szomorkodunk és megint felszedlek a padlóról, rendben? - próbál meg megnyugtatni.

- Az a baj, hogy ez mindenképpen meg fog történni. Igazából itt nincs ha, amikor van. Tudod Nicknek nagyon sok dolga van otthon. Örökölt egy céget, üzletember, akinek kötelességei vannak, nem lesz ideje még velem is foglalkozni.

- Mindenkinek arra van ideje, amire akarja. Ezt ne felejtsd el! De kérlek addig érezd jól magad, amíg ott vagytok.

- Rendben, megígérem! - bólintok, és el is határozom, hogy tényleg így fogok tenni.

- Most hagylak titeket romantikázni. De hívj, ha van valami!

- Úgy lesz! Majd beszélünk. Puszi - köszönök el.

- Puszi - cuppant bele a telefonba.

- Indulhatunk - szólok ki Nicknek miközben kifésülöm a hajamat.

- Én kész vagyok - kiabál vissza.

Már rajtam van a sárga fürdőruhám és egy laza egyberuhát is vettem rá, ezzel már nem kell húznom az időt. Kimegyek a fürdőből és el is indulhatunk a partra.