Édes balszerencse ✅

2. fejezet

AVA

1.nap 8:02 Boston

A filmből 5 percet tudtam megnézni, amikor leül mellém egy férfi. Az ablak mellett foglal helyet. Nem nagyon foglalkozok vele, de ösztönösen távolabb húzódok tőle az ülésben.

Nincsenek túl jó kapcsolataim a férfiakkal. Mindenkitől tartok, akinek hímvesszője van. Hogy miért? Ez igazából egy hosszú történet. Röviden annyi, hogy fiatalabb koromban majdnem megerőszakoltak. De bármennyire is meglepő nem ez volt az, amiért annyira tartok a férfiaktól. Ekkor még nagyon fiatal voltam, ki tudtam heverni. Na meg az is segített a dolgon, hogy végül nem történt semmi. Már akkor is erős voltam, meg tudtam védeni magam. Így ez még jobban megerősített. Felnyitotta a szememet, hogy mikre vagyok képes.

Az igazi törést az okozta a lelkemben, hogy a barátom nagyon csúnyán átvert. Nem tűnik vészesnek, nekem mégis az volt. Annyira szerettem őt, ő volt a mindenem, halálosan szerelmes voltam belé. Naiv voltam és túl fiatal. Csak 1 év telt el a majdnem megerőszakolás óta. Még csak 18 éves voltam. Azt hittem egy kapcsolat csupa vattacukor és szivárvány. Fogalmam sem volt róla, hogy a hőn szeretett pasim végig megcsal. Neki csak egy játékszer voltam, én pedig teljesen belehabarodtam. Persze aztán egy idő után rájöttem, hogy álomvilágban élek. Ez csak 1 és fél év együttlét után derült ki. Teljesen összetörtem. Azóta nem is volt tartósan barátom. Ösztönösen tartok tőlük. Mindig ellököm őket magamtól kb. 1 hét után. Nem akarok beléjük szeretni, hogy utána újra csalódnom kelljen. Persze tudom, hogy vannak normális férfiak is, de nem akarok kísérletezni. Teljesen jól megvagyok egyedül is. Semmi szükségem egy pasira.

Most persze nem tudok mit csinálni. Muszáj emellett a fazon mellett ülnöm. Próbálom kirekeszteni a gondolataimból és nem ráparázni. Teljesen belemerülök a filmbe. El akarok feledkezni róla, hogy hol vagyok. Egy darabig sikerül is. Teljesen elvarázsol a film, ahogy a két szerelmes egymásra talál. Olyan jó, hogy a vásznon minden tökéletes, nem kell félniük semmitől.

De nem tudom sokáig élvezni ezt az álomvilágot, hiszen a mellettem ülő fickó megkocogtatja a vállamat. Hirtelen annyira megijedek, hogy szívem csak úgy kalapál, és kikapom fülemből a fülhallgatót. Ijedten és egyben kérdőn nézek rá.

- Ne haragudjon, hogy megijesztettem - szabadkozik gyorsan. - Csak hosszú útnak nézünk elébe, gondoltam bemutatkoznék - mutatja meg csábos mosolyát, de rám hatástalan.

Már most látom, hogy ez a fickó igazi szoknyapecér. Sőt, azonnal észrevettem. Egy ilyen jóképű pasi nem lehet szent. Kezdjük ott, hogy öltönyben van. Ki a fene utazik 14 órát ilyen ünnepi öltözetben? De még ha el is tekintünk ettől, akkor is. Olyan jóképű, hogy az már hihetetlen. Világosbarna haja tökéletesen áll. Gondolom reggel gondosan beállította, bár nem látszik rajta semmiféle segédanyag. Szakálla és bajsza rövidre van nyírva, szinte már borosta, de látszik rajta, hogy gondozva van. Markáns állkapcsáról más nő le sem tudná venni a szemét. Persze én is elismerem, hogy jól néz ki, de azt a levakarhatatlan, csábos mosolyt nem tudom figyelmen kívül hagyni. A mosolyából és a nézéséből árad a rosszfiús csábítás. De engem nem fog levenni a lábamról. Még akkor se, ha gyönyörű barna szemeivel könyörgően néz rám.

- Ava Rodriguez - nyújtom a kezemet.

Gondolom egy bemutatkozásból nem lehet baj. Így is csak az illem kedvéért tettem.

- Gyönyörű név - kacsint rám.

Már el is kezdődött a flörtölés a részéről. De most igazán rossz embert talált meg. Gyorsan elkapom a tekintetem felőle és a kezemet is visszahúzom az ölembe. Így észreveszem, hogy hatalmas bőröndje Melissa majdnem székének neki támasztva áll. Visszafordulok felé.