Cloud ☁️ 9 ➵ JeongChan ✓

20

– Hallottam, kaptál virágot a hét elején – mosolygott lágyan a nő. Chan másképp érezte magát, mintha a fellegek felett lett volna kicsivel; nem sokkal, csak pár lépésnyivel, még épphogy bele tudott nyúlni a hideg, nyirkos esőfelhőbe, de a feje felett szikrázóan sütött a Nap.
– Igen – biccentett. Forrósodni kezdett az arca, tudta, hogy elpirult.
– Beszéltetek azóta? – kérdezte.
– Valamennyire igen... Kérdeztem egyik este, hogy milyen volt a napja, másnap rám írt, hogy a tesóimmal mi van, ilyenek – vont vállat Chan, mint, aki a lehető leghétköznapibb dolgokról fecsegne, pedig az apró semmiségek teszik széppé a szürke mindennapokat. – Meg tegnap este írt, hogy szép álmokat.