– Büszke rád – mondta a pszichológus, Chan meglepődött, szemöldökeit érdeklődve, mégis hitetlenkedve, felvonta.
– Miért lenne az? – kérdezte. Hangja is bizonytalanul csengett.
– Gondolom, mert jól szerepeltél – vont vállat. – Nem értek ehhez, ha bevallhatom.
– Nincs mire, büszke legyen rám – ingatta a fejét a szőke és hirtelen könnyek futottak végig a szempilláin: észre sem vette, hogy sírni kezdett.
– Dehogyisnem; igaz, nem ismerlek olyannyival, de elmondhatom, hogy jó ember vagy. Ebben biztos vagyok.
– Már hogyan lennék az...? – Fura, sose sírt mások előtt, most is lehajtott fejjel bámulta a könnycseppeit a padlón. – Minden rossz velem kapcsolatban.
– Ezt te sem gondolhatod komolyan.
– Sajnos, de.

ESTÁS LEYENDO
Cloud ☁️ 9 ➵ JeongChan ✓
Fanfic„Az igazi barátok lélekben mindig együtt vannak." Anna c. film Stray Kids 190415-190529