T.I.M.E.~Charles Leclerc FanFic~

13.

Egy piros egyenruhás férfi rongyolt be.
-Max autója cseszekszik. - mondta.
-Szia Sebastian.-köszöntem neki amire megugrott.
-Szia kislány. - biccentett majd folytatta. - Úgyhogy jó eséllyel indulunk. A Red Bull most nagyon feltornázta magát. - bólogatott.
-Aham. - nyugtázta Charles.
-Mikor szándékozol... Szándékoztok jönni? - nézett felváltva rám és a Monacói fiúra.
-Nemsokára. - mosolyogtam.
Bólintott utána elment.

-Megfagytál? - nevettem amikor Charles még mindig ugyanott állt és bámult maga elé.
-Elmegyek átöltözni. - jelentette ki hidegen.
-Charles? - szóltam utánna amire megállt. - Baj van? - tettem a vállára a kezem.
-Csak a szokásos futam előtti izé. - húzta el a száját.
-Hiszek neked. Nehezen, de elhiszem.-engedtem el.

-Kész vagy? - kérdeztem tőle amikor kijött. Nagyjából egy óra van a kezdésig. Charles a negyedik pozícióról indul. Odaadtam neki a sisakját aztán elindultam kifele.
-Ne legyél már ennyire ideges. - modtam neki aztán megfogtam a kezét. - Még beugorhatsz meditálni.-pillantottam rá. - Nem figyelsz, ugye? - kérdeztem.
-Mi? Ja, de. Most kihagynám a töröküléses bigyót.-válaszolt.
Körbenéztem a folyosón utána megálltam. Követte a példámat és szembefordult velem. A pulzusom az égben volt. Most vagy soha.
-Mi az? - szólalt meg amire visszatértem a valóságba. Megköszörültem a torkom, majd beszélni kezdtem.
-Ha továbbra is ilyen nyeszlett leszel kénytelen leszek más módszerekhez folyamodni.-karoltam át a nyakát.
-Csak halkan megjegyzem, hogy egyre nyeszlettebb vagyok. - pimaszkodott. Te jó ég. Tényleg meg fogom tenni? Meg fogom csókolni?
-Igen? - hajoltam közelebb. 
-Igen. - felelte. Az ajkaimat lágyan az övéinek nyomtam. Megtettem.

-Akkor szedd össze magad. -suttogtam miután elhúzódtam.
-Igyekszem. - mosolygott.
-Látod,megy ez. - viszonoztam.
-Érzem is. - nevetett fel.
-Menjünk, mert elkésel. - engedtem el.
-Inkább kések... - húzott vissza a derekamnál fogva.
-Charles! Neked ez a munkád.-közöltem. Lemondóan sóhajtott.
-És a te munkád? - kérdezte.
-Gondolom elvannak. Van pincér is, pénztáros is, meg igazgató helyettes is. - rántottam meg a vállam.
-Ezek után is haza akarsz menni Amerikába? - érdeklődött.
-Őszintén? Utálom az összes államot. Kivéve talán Hawaii-t. - vallottam be.
-És hogyha jönnél velem? - tette fel a kérdést amikor odaértünk.
-Charles! - szólt neki az egyik mérnök.
-Később átbeszéljük. - köszöntem el tőle. - Vigyázz a pályán. - tettem hozzá. Egy puszit nyomott az arcomra aztán eltűnt a piros forgatagban.

-Szia. - köszönt valaki amire elszakítottam a tekintetem a monitorról.
-Oh, Szia. - nem ismerem.
-Szóval te vagy az a lány aki múltkor kiszaladt a pályára.-gondolkodott.
-Mi? Nem! Az a testvérem volt. - szabadkoztam.
-Brandon, Charles üzeni, hogy... Mit is? - fordult vissza a másik fiú a pilóta felé.
Charles magyarázott neki valamit.
-Aham. Szóval üzeni, hogy kezeket le a csajról. - közölte.
-Én meg üzenem, hogy meleg vagyok úgyhogy inkább maga miatt aggódjon.-kacsintott az autóban ülő fiú felé amire az elsápadt. Elnevettem magam utána odaléptem az autóhoz.
-Hogy érzed magad? - kérdeztem.
-Ideges vagyok. És félek. Elképesztően. - nézett rám.
-Felesleges. - mosolyogtam rá. - Csak add magadat. Menni fog. - szorítottam meg a kormányon lévő kezét. - Csak... Vigyázz magadra. Ha Verstappen autója tényleg cseszekszik, akkor küzdeni fog. - mondtam.
-Valaki vegye fel ezt a lányt mérnöknek! - kiabálta valaki tőlem pár méterre.
-Sebastian! - örültem meg neki.
-Sajnálom nincs időm. - hagyott ott.
Felhúztam a szemöldökeimet majd egy utolsó pillantást vetettem a két vörös autó felé. Kigurultak a boxból.

Kezdődik...

Dam Dam Daaaam.

Felháborító! Egyszerűen borzalmas! Értem én, hogy mindenki hibázik... Na de kérem! 16. Pozícióból indulni? A szülőhazában? Nagyon nem akar összejönni ez a Monaco... Szegény Charles.

Amúgy mit gondoltok a storyról?
Szerintetek mi lesz a nagydíjon? Minden simán megy majd, vagy lesznek fennakadások?

Nem tartalak fel sokáig... De köszönöm az 500+ olvasottságot 🙂

Szép akármilyen napszakot amikor ezt olvasod!