Fake Love [Jaehyo FF]

beach night

- Parti a parton, sosem gondoltam volna, hogy egyszer részt veszünk valami ilyesmin. - lelkesedett Nayoung, ahogy lefelé sétáltunk a partra.

A nap már lemenőben volt, és mindannyian izgatottak voltunk, hiszen ez volt az első alkalmunk megtapasztalni ezt. Minden létező nyaralós filmben buliznak a szereplők esténként, így magas elvárásaim voltak. És nem csalódtam, mert már messziről láttuk a tömeget, hallottuk a zenét, és lüktetett a talaj a talpunk alatt, ahogy közelebb értünk. Egy nagy pult körül lányok ültek, és koktélokat iszogattak, a táncparketten párok táncoltak, fiúcsapatok pedig ivós versenyt tartottak. Nem is hasonlított a megszokott bulikhoz, az egésznek valahogy olyan laza hangulata volt.

Nayoung és Seunghoon táncolni akartak, de én ehhez még nem éreztem elég önbizalmat magamban. Jihong-gal leültünk a bárpulthoz, és böngészni kezdtük a minimális alkoholtartalmú koktélokat. Végül megragadta az érdeklődésemet egy cseresznyés ízesítésű, és ki is kértem magamnak. Jihong egy narancsos mellett döntött, a kiszolgálás pedig hihetetlenül gyors volt. Szinte azonnal kézhez kaptuk a különféle gyümölcsökkel díszített poharainkat. Koccintottunk, mielőtt megkóstoltuk volna, majd elismerően néztünk össze.

- A görögök tudják, hogy kell jó koktélt keverni. - állapítottam meg, miközben kortyoltam belőle még egyet.

- Nem ez a koktél az egyetlen dolog itt, ami tetszik. - emelte meg a poharát, miközben a tömeget pásztázta, illetve már csak egy konkrét irányba koncentrált.

Oldalra fordítottam a fejem, és követtem a tekintetemmel az ő tekintetét. Egyből kiszúrtam egy szőke, vékony lányt, és elmosolyodtam. A lány úgy tűnt, észre sem veszi, hogy bámuljuk, vagy csak már hozzá volt szokva ehhez.

- Menj, beszélj vele. - tanácsoltam.

- Nincs az az isten. - itta tovább a koktélt. - Egy, a barátnőivel van. És kettő, esélyem sincs nála.

- Ne becsüld le magad, idióta. - forgattam a szemem. - Néztél már tükörbe? Az itt bulizó lányok fele boldogan lenne a barátnőd.

Láttam rajta, hogy elvörösödik, de elkapta a tekintetét a lányról, és inkább a pultot kezdte bámulni. Szóval felpattantam a bárszékről.

- Mit csinálsz? - kapta fel a fejét, és elkerekedett szemekkel nézte, ahogy elveszem a pultról a poharam.

- Ha te nem beszélsz vele, majd én. - mosolyogtam rá.

- Na, azt már nem. - ugrott fel ő is. - Megyek már. Oké? Csak ne égess be.

- Sok sikert. - ültem vissza, majd vigyorogva figyeltem, ahogy odamegy, és leszólítja a lányt, aki azonnal elmosolyodott, és sejtettem, hogy nyert ügye van nála.

- Nem szép dolog ilyesmivel manipulálni a barátainkat. - szólalt meg valaki mögöttem koreaiul.

Megfordultam, és szembe találtam magam egy sráccal, aki egy poharat forgatott a kezei között. Az arcát azonban nem láttam, mert egy nagy kalap takarta, a tekintetét pedig nem kapta el a koktéljáról egy másodpercre sem.

- Úgysem mentem volna oda. - vontam meg a vállam. - De valahogy rá kellett vennem.

A srác végre felemelte a fejét, és habár sejthettem volna, mégis megdöbbentem. Az az ember volt a hotelból, akivel kínosan összenéztünk később a parton. Mit is mondott Jihong, hogy hívják?

- Sikere van. - állapította meg, elnézve Jihong irányába, a hangjában viszont keserűség bujkált.

- Neked is az lenne, ha nem üldögélnél itt egyedül. - jegyeztem meg, de hamar rájöttem, hogy ezt talán nem kellett volna.