Fake Love [Jaehyo FF]

just like a movie

Day 3.

Másnap reggel mosollyal az arcomon ébredtem, Nayoung viszont nem feküdt mellettem az ágyban. Az órára pillantva megállapítottam, hogy tizenegy múlt hat perccel, így nem meglepő módon, ő már minden bizonnyal odalent lógott a fiúkkal. Jaehyo-val hajnali kettőig maradtunk a bárban, de nem ittunk túl sokat. Az egész helyzet annyira abszurd volt, mintha egy filmet néznék, pedig velem történtek meg ezek a dolgok, és be kellett vallanom, hogy valójában élvezem a helyzetet.

Nagy nehezen rávettem magam, hogy csatlakozzak a többiekhez, akárhol is legyenek, ha már sikeresen átaludtam a reggelit. Mentálisan rá kellett készítenem magam arra is, hogy valahogy elő kell állnom nekik Jaehyo nagyszerű ötletével, amibe tegnap éjjel boldogan belementem. Tudtam, hogy őrülten fog hangzani, de arra nem számítottam, hogy kiakadnak rajta. Viszont pontosan ez történt.

- Chaeyoung. Nem találok szavakat. - kezdte a húgom, mintha az anyám lenne. - Te belementél, hogy eljátszd egy idegen srác barátnőjét, akit alig két napja ismersz?

- Most mi van, te voltál eddig úgy oda azért, hogy egy idollal lógunk. - tártam szét a karomat.

- Lógunk. Nem felcsapunk színésznek, és úgy csinálunk, mintha két pár lennénk vakáción, akik magukkal hozták az ötödik kereküket. Bocs Jihong.

Jihong legyintett egyet, és megvonta a vállát.

- Hol a hazugság? - kérdezte költőien.

- Szerintem sem a legjobb ötlet. - állt a barátnője mellé Seunghoon. - A rajongók szét fognak kapni. Már maga a tény, hogy az a videó fent van a neten, tönkre tudja tenni az egész életedet.

- Csak egy köszönésről van szó, ne legyünk drámaiak. - szóltam rá.

- Én veled vagyok. - emelte a magasba a kezét Jihong. - Nem hinném, hogy túl sok hátrányunk származna belőle. Először is, úgyis vele lógtunk volna továbbra is, másodszor pedig ezen kívül mást nem is kért tőlünk. Nem akar semmit Chaeyoung-tól, ami neki gáz lenne. Ráadásul, ha a vakációnknak vége, ő is hazamegy, és mi is. Többet nem látjuk, így az se a mi problémánk, ha a rajongók azt hiszik, együtt vannak. Nem hinném, hogy otthon bárki is rászáll majd, Seoul nagy város, nem fogunk csak úgy összefutni vele az utcán, a comeback után pedig bejelenthetik, hogy szakítottak, és ennyi. Szóval mindenki hűtse le magát, és csak élvezzük a nyaralást. Oké?

- Utálom bevallani, de igazad van. - sóhajtott fel Nayoung. - Jó, támogatom a dolgot. De csak ameddig nem lesz túl gáz. Megbeszéltük?

- Köszi a támogatást, srácok. - jegyeztem meg szarkasztikusan, majd Jihong felé fordultam. - Imádlak.

- Én is téged. - vigyorgott rám.

- Sziasztok. - állt meg mellettünk Jaehyo, tökéletesen beállított hajjal, kalap és szájmaszk nélkül, amit azonnal mindannyian meglepetten fogadtunk, és ez neki is feltűnt. - Már nincs szükségem ezekre, szerencsére. Kezdtem megsülni bennük. Mi a mai terv?

- Először is megpróbáljuk lerázni őket. - mutatott óvatosan egy csapat sutyorgó lány felé Seunghoon, akik a hotel előtt csoportosulva vártak, mindannyian tudtuk, hogy kire.

- Igazából, most már nem kell leráznunk őket, de én sem szeretném, ha követnének minket. - jegyeztem meg, Jaehyo pedig bólintott, és elindult kifelé.

Természetesen mindannyian követtük, aztán lefékeztünk tisztes távolságban, amikor elkezdett képeket készíteni velük. Aztán észrevettem, hogy felém fordul, mire magamra mutattam. Jaehyo bólintott egyet, én pedig a barátaim tekintetét kerestem, akik mind feltartott hüvelykujjal mutatták, hogy menjek már.