- Kelj fel!
Úgy pattant ki a szemem, mintha nyakon öntöttek volna egy vödör hideg vízzel. Nayoung lekapta rólam a takarót, és átdobta az ágy másik oldalára, majd mindkét kezével rázni kezdett.
- Ébren vagyok, engedj el. - tápászkodtam fel. - Mennyi az idő?
- Indulunk a partra bulizni óra, csak nem gondoltad, hogy lelépünk még egy utolsó parti nélkül perc. Mit veszel fel?
- A pizsamámat, aztán visszafekszem aludni. Szórakozzatok jól.
- Pizsamában is elrángatlak, de szerintem azt nem akarod. - mondta nyugodt hangon a húgom, majd turkálni kezdett a ruháim között, és kiemelt egy rövid, világoslila ruhát. - Mit szólsz ehhez?
- Nem.
- Oké, akkor esetleg...
- Nayoung, nem megyek sehová, oké? Ha nem tűnt volna fel, szörnyű rossz napom volt, és így jobban belegondolva, az elmúlt napok sem voltak a legjobbak a mentális egészségem szempontjából.
- Hagyd a drámázást, és kelj fel. A sminkedet nem tudom megcsinálni.
Felültem, és letettem a lábam a földre, úgy néztem tovább, ahogy össze-vissza rohangál a szobában. De ez nem csak sima izgatottság volt. Jól ismertem a húgomat. Valami történt.
- Honnan jött most ez az ötlet?
- Jihong hozta fel.
- Jihong? Nem néztem volna ki belőle, hogy ki akarjon mozdulni még egyszer. Van valami különösebb oka?
Nayoung letette a sminktáskáját, amit a kezében tartott, és a szemembe nézett. Majd felkapta a telefonját, ami az ágyon hevert, és nyomkodni kezdte.
- Hahó! Kérdeztem valamit...
De még csak be sem tudtam fejezni a mondatot, máris az orrom elé tolta a maximális fényerőn hagyott mobilját, ami finoman szólva is kellemetlenül hatott az éppen ébredező szemeimre. Aztán ha ez mind még nem lenne elég, felkapcsolta a lámpát is.
- A retinám...
- Olvasd.
Jó testvér módjára nem szóltam vissza, hanem engedelmeskedtem. Elkezdtem lefelé tekerni a cikket, figyelmen kívül hagyva a felvezető szöveget. Majd sokkal nagyobb betűmérettel ott is volt a cím. Ahn Jaehyo őszintén vallott a megrendezett kapcsolatáról. Elkerekedett szemekkel görgettem tovább, ameddig egy videóhoz nem érkeztem. Felvettem a hangerőt a telefonon, és azonnal észrevettem, hogy a videó a hotel halljában készült. Jaehyo szájmaszk és kalap nélkül állt a recepciós pult mellett, körülötte telefonokat tartó emberek gyülekeztek, fiatal lányok és idősebb riporterek vegyesen.
- Azt beszélik, hogy a barátnőddel szakítottatok, mert megcsalt. Ez igaz? - kérdezte egy férfi.
- Együtt jöttetek ide, vagy itt ismertétek meg egymást?
A kérdések csak úgy záporoztak felé, és ezúttal nem intett le egyet sem, nem menekült a kamerák elől. A férfi felé fordult, aki az első kérdést tette fel.
- Nincs barátnőm. Nem is volt. Megjátszottuk az egészet, mert a kiadó ezt várta el. Ne keressétek és ne zaklassátok, mert ő egy remek lány. Én rángattam bele az egészbe. Nem szeretnék többet nyilatkozni.
A videó itt véget ért, én pedig felnéztem a húgomra, aki más előttem ült.
- Seunghoon elkapta a hallban ezután. Ma este ott lesz a buliban. Jönnöd kell.
YOU ARE READING
Fake Love [Jaehyo FF]
Fanfiction♡ i'm so sick of this fake love. "- lennél a barátnőm? - micsoda? - bocsánat. úgy értem, lennél a kamu barátnőm?"