Allison Ross /befejezett/

16.rész

Biztos, ha most látnál apa nem lennél büszke.

Elmenekültem úgy hogy egyik sem halt meg csak én majdnem. Pedig el várja tőlem, hogy megtegyen, de én.. nem tudtam.

Sajnálom...

Tudom, hogy életben, vagy hiszen nem vagy itt mellettem.

Egy sötét kis helyen vagyok egymagam és olyan hideg is van.

Ez lenne a pokol? Mert ha igen akkor elég üres.

Megakartalak menteni, de nem tudtalak. Elbuktam.

Talán lehet, George-ra kellet volna hallgatnom?

Hát persze hogy rá, én megmondtam.

Győzhettem volna.

Te? Ne nevettess már.

A tár, ha sikerült volna kicserélnem. Biztos valami nem passzolt.

Figyelj már az a puskából szedted ki miért ne passzolna? A te eszedben nem passzol valami, de nagyon.

Most már mindegy, hiszen úgyis hallott vagyok-nem?

Eddig is az voltál, hiszen nem éltél.

Miért ne éltem volna? Lélegeztem a szívem dobogott.

Azok csak életfeltételek. De te akkor is halott volta. Csak egy rothad hús voltál és most is az vagy.

De...

Nem tudsz mit mondani igaz? Tudod, hogy igazam van. Te csak egy senki vagy. Senki nem emlékszik rád.

De igen is emlékeznek rám.

Meddig? Egy pár nap és elfelejtenek. A temetéseden már azt sem tudják ki vagy. Csak úgy leszel számom tartva még egy lány halt meg egy farkas támadásban.

De apa és a nagyi papi George és a többiek.

Apád? Ő halott. Nagyid papid? Ki vagy te egy kis gyerek, hogy mindenkit így becézgetsz. Mindenki megfog halni és csakis miattad.

Felkeltem és elkezdtem szaladni a sötétségben. Nem tudtam, merre de szaladtam, remélve hogy sikerül kijutnom.

Megint elfutsz?

Gyorsabb tempót diktáltam és már szó szerint rohantam.

Hát persze hogy futsz. Mire másra lennél jobb? Még apád is elhagyott, nem kellesz neki.

Térdre rongytam nem bírtam tovább.

Mintha a szívem egy több mázsás lenne úgy fájt.

A könnyeim záporban potyogni kezdtek.

Miért csinálod ezt?

Fáj az igazság? Mindjárt meg sajnállak.

Apám szeretett. De egyáltalán miért vagy itt? Ki vagy?

Én te vagyok.

Mi?

Én kaptam az észt, ami neked nincs.

Haddjál békén!

Már öröké együtt leszünk. Eddig is együtt voltunk, csak elnyomtál. De most már nem tudsz te kis gyilkoss.

Nem vagyok gyilkos!

Ja, tényleg bocsi el is felejtettem. Te a kis üldözött vagy, aki azt hitte ő a vadász. De te nem vagy vadász.

Elég!

Mi van? Fáj? Hadd fájjon, megérdemled.

Hallgass!

Legalább beszélgethetsz valakivel magadon kívül. De várjunk, csak te magaddal beszélgetsz. Kezdesz még jobban megörülni.

Befogtam mind a két fülemet, hogy elnyomjam a hangokat.

Nem hallak!

Milyen kis butuska vagy. Azt hittem szimplán csak egy semmire kellő vagy, de rá kellet jönnöm, hogy még hülye is lehetsz.

Megdicsérlek.

Miért?

Mert te vagy a legértelmi fogyatékos ember, akivel találkoztam. Semmire se vagy jó. Még az életre, sem hiszen itt vagy.