Kevés ember mondhatja el magáról, hogy jelentéktelen dolgokon könnyezik meg, az ilyenek nem lehetnek emberek.
Nem szoktam sírni. Ezt vallom, ezt mondom, ezt hiszem. Hittem. Már tudom, hogy az állítások megbukott. Sírok, mert boldog vagyok, mert szomorú vagyok, mert olyat kaphattam amit kevesek és mert nem csak én kaptam, hanem én is adtam a tudtomon kívül.
Van egy sejtésem, van egy érzésem, hogy kitől kaphattam, miért ezt, miért nem mást, miért ilyenek az oldalak, miért nem mások.
Egy könyv, nem több az ami előttem hever. Az írója Leon Uris, a címe Exodus. Második világháború, Hitler, népírtás, zsidók. Felnyitva a borítót ott van a nevem, alatta egy rövid szöveg melyben kifejtik miért kaptam a könyvet.
"A 4 év során nyújtott kiváló tanulmányi eredményéért, lelkes és példamutató szorgalmáért, és szép érettségi bizonyítványáért."
A szöveg nem érdekel. A könyv már sokkal jobban. Megsárgult lapok. Használt borító, mintha egyszer már olvasták volna. Leszedve a vékony lapot, alatta a keménytáblás rész sérült, kopott. A lapok is kopottak, és sárgák. A negyedik oldalon megnézem a kiadás dátumát.
1958. A megírás dátuma.
1998. A kiadás dátuma.
20 éves könyv. Mindig újat szoktunk kapni. Eddig mindig azt kaptunk. Most csak én nem kaptam azt. Miért?
Van egy sejtésem, van egy érzésem, hogy ez különleges. Egy érzésem, hogy ez egykor valakié volt. Egy olyan tanáré, aki sokkal jobban szeretett engem mint hittem. Aki a legbüszkébb volt rám az érettségin és napokig sugárzott a boldogságtól, hogy olyan teljesítményt nyújtottam. Nem hittem, hogy ennyit jelenthetek neki.
Kiderítem kié volt a könyv. Kiderítem, hogy az övé-e. Meg kell tennem, mert életemben először, úgy érzem ténylegesen olyat adtak nekem, ami többet jelent minden szónál. Egy 20 éves, megsárgult, többször olvasott könyvet, amely magában rejt mindent, amit tudnom kell.
Az övé kell hogy legyen. Nem lehet másé, szeretném elhinni, hogy az ő saját regénye volt egykor, hogy ő lapozta és olvasgatta és csak azért vállt meg tőle, hogy nekem adja. Ezt akarom hinni. Remélem ez is lesz a válasz.
YOU ARE READING
Monológok
RandomSaját rövid monológok, sok felé témában. Részek, ha van ihletem, lelki bajom, vagy csak drámára kell valami szar. Ha vért, mocskot akarsz. Ajánlom. Magamat ismerve tele lesz beteg dolgokkal.