-Hé, te nem vagy éhes? Én éhen halok. -szólalt meg Jungkook mellőlem. Nem láttam mert egy fal valásztott el minket de nem is kellett hogy tudjam hogy szenvedő fejet vág.
-Én is. -sóhajtottam. -Kiabáljunk hátha adnak kaját?-kérdeztem.
-Ahj nem tudom. Taehyung.
-Igen?
-Hogy történt ez velünk?
-Hogy börtönbe vagyunk?
-Nem tudom, igen, ez az egész.
-Úgyhogy bűnözők vagyunk. -nevettem. -azokat általában elkapják.
-Tudom. De olyan rossz. Annyira jó volt veled lenni és azt csinálni.
-Hát öhm köszi.-mondtam és közben elpirultam. Még jó hogy nem láthatja.
-Hé.-kiabálta Jungkook a cellájából-kérek kaját baszki, semmit nem ettem ma. Faszomat ezekbe, semmire nem jók.-mondta magába az utolsó mondatot én meg elnevettem magam.
-Tessék kaja.-dobta elénk a kaját Jin. Asszem ő az.
-Kösz gec, végre.
-Jungkook ne beszélj már csúnyán.-szóltam rá. -Tudom milyen mikor éhes vagy de na.-nevettem.
-Oké bocsi.-mondta majd elkezdett enni.
-És most mi lesz velünk?-kérdeztem Jintől.
-Az rajtatok múlik. Meg rajtunk. Meg a bírókon. Tehàt még nem lehet tudni.-válaszolt.
-Oké.
-Egyébként én foglak ma este titeket figyelni. Esélyetek sincs elszökni.
-Oké köszi, most már elmehetsz.-kezdtem ideges lenni. Fuu baszki.
Ezután elsétált messzebb és leült egy székre és onnan figyelt minket.
-Legalább a telóm visszakaphatom? Azon voltak játékok...-szólalt meg Jungkook pár perc utan.
-Nem. El kell foglalnod magad valami mással.-szólt neki Jin felnézve az újságból.
-Ahj oké...
Ezután csak annyit hallottam hogy lehúzza a nadrágját.
-Ne azzal te idióta.-szólt rá Jin idegesen.
-De nincs más itt.-sóhajtott.
Aztán kitalaltunk egy kopogós játékot, miután azt meguntuk próbáltunk átdobálni cuccokat de nem ment, és ekkor elégelte meg Jin a játékainkat.
-Na álljatok már le.-kiabálta.-egy kibaszott börtöntbe vagytok és még ti ezt is játéknak fogjátok fel. Nem vagytok normálisak. Szomorú amit csináltok. Szánalmasak vagytok.
Ezután Jungkookkal nem volt kedvünk tovább játszani...de fáradtak se voltunk. Túl sok minden volt az agyunkban.
-T-Tae? Alszol?
-Nem. - sóhajtottam.
-Ugye tudod hogy szeretlek?-kérdezte hirtelen és bennem az ütő is megállt.
-Igen tudom. Én is téged. -válaszoltam. Tudom hogy nem úgy értette ahogy én akarom....
Ezután már szuszogást hallottam. De cuki. Elaludt.
De én nem tudtam.
sziasztok visszatértem. elég sok idő után. ezután kb hetente fogok részeket felrakni ❤️ és remelme tetszeni fognak
ESTÁS LEYENDO
Don't Let Me Down || Taekook
Fanfic"-Akkor siess, ha még vársz egy picit rádtalálnak. -Ne aggódj értem drága.-nevetett. -Még egyszer drágámnak hívsz én magam lőlek le. Na menj már.-kiabáltam neki. -Megyek már.-majd bement az ajtón." Taekook fanfiction ❤️
