Mindig ott leszek veled (Befejezett)

Gondolkodások

Kenji szemszöge:

Itt ülök és magyarázzák nekem hogyan használjam az erőmet és miként cselekedjek ha vészhelyzet van. Miután rátérünk a gyakorlati részre felállítanak ülőhelyemről és szemben állok velük. Megpróbálok átváltozni és egy kis idő után sikerül.

-Azta nagyon gyorsan tanul!-mondta Mina tapsolva.

-Hát persze. Ő különleges.

Hamar visszaváltozok és kezdek kicsit fáradni és ezt ők is látják.

-Ha fáradsz az szokásos egy idő után majd nem fog feltűnni hogy majdnem összeesel és jobban bírni fogod majd.

-Oké.mondtam egyet ásítva.

-Szerintem az első edzésnek vége is. Holnap folytatjuk de akkor már nem kísérheted el. Naoki figyelsz rám? -ordít felé

-Persze persze. Várjunk csak miért nem kísérhetem el?-nézett rá mérgesen

-Mert egész végig téged nézett nem vetted észre?

-....-én csak vörösödve álltam és a földet néztem amikor Naoki elém állt és megölelt.

-Ezt miért kapom?

-Mert szeretlek Cicám!-Mina csak mosolyogva állt és elindult visszafelé.

.Jöttök vagy még turbékoltok itt?

-Megyünk.-hirtelen felkapott a hátára és úgy mentünk.

-Miért nem mehetek a saját lábamon?

-Mert így is fáradt vagy.

-Igaz.-így ballagtunk tovább vissza a tábor helyig. Köszöntünk mindenkinek és leültünk melléjük.-engem a szerelemem az ölébe húzott és ott csücsültem tovább. Ekkor odajött valami csávóka kezet nyújtani: 

-Szia Jimon vagyok de hívj csak Jimnek.-én is kinyújtottam a kezem

-Én Aito.-kezet ráztunk leült mellén 2 méterrel

-Ez ki volt? -fordulok Naoki felé.

-A nevét hallottad. Ő az én helyettesem itthon amikor mi nem vagyunk itt. Így ő vigyáz a falkára.

-Jah értem.-bevallom egy percig úgy éreztem mintha méregetne engem.-ők még egy csomó ideig beszélgettek de én elaludtam neki az ölében.

Egy kis idő után arra keltem hogy mellette alszok.-felé fordulok és nyomok egy puszit a homlokára. Amire felébred.

-Felébresztettelek-nézek a gyönyörű vörös íriszeibe

-Nem Cicám csak nem tudok aludni.

-Miért hívsz így?

-Mert tetszik ez a becenév és illik is rád. Miért nem tetszik neked?

-De csak...annyira zavarba ejtő amikor így hívsz.

-Csináljak még zavarba ejtőbbet?-egy perverz mosoly húzódott az arcára.

-Mit aka....-nem tudtam befejezni mert neki esett a számnak és egyik kezével a fejem fölött támaszkodott.

Amikor elszakadtunk egymástól egy nyál csík volt köztünk.-én csak vörösen próbáltam nem a szemébe nézni de szabad kezével megfogta az állam és felemelte saját magával szem magasságba. Annyira nem volt zavarba ejtő többször is megcsókolt már de eddig ezt volt a legszenvedélyesebb.

Közelebb hajolt és a fülembe suttogott.

-Szeretlek mindennél jobban!- a hangja akár a penge belém vágott. -nyakamra hajolt és egy csókot nyomott rá és néhol kicsit megszívta már ahoz amelyik részhez hozzá tudott férni. a pólóm miatt.-én ezen tetteire kicsit megremegtem és egy két sóhaj jött ki a számból.

-Én is.-suttogtam két nyögés közepette

-Na most már aludjunk oké? -feljebb hajolt és rám nézett

-Oké....-hát nem bántam volna ha ennél is tovább megy de biztos fáradt azért nem tette.-legördül rólam és hozzám bújik.

Én pillanatok alatt az álmok világában jártam.

Naoki szemszöge:

Itt alszik velem mindig velem van de meddig lesz ez így? Biztos nem lehetünk nyugodtak ketten együtt.

Az igazat megvallva tovább mennék vele de nem akarok neki fájdalmat okozni. Szerintem még nem áll készen ezekre a dolgokra. Hisz még csak most ért véget a kínzása és hogy megremegett attól is hogy csak elkezdtem szívni a nyakát akkor vajon mit csinálna ha tovább mennék? Talán majd bántásnak hiszi?  Nem akarom hogy ezt is annak vegye.

Ezután még gondolkodtam egy kicsit a holnapon és én is elaludtam.

Sziasztok. Ez egy rövid rész lett de hamarosan hozom a következőt. Köszönöm annak aki ezt olvassa és csillagozza! Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat. A következő részben találkozunk. 

Sziasztok!