Mindig ott leszek veled (Befejezett)

Nélküled és veled

Naoki szemszöge:

Harc közben Aito egész végig mögöttem volt és próbált valahogy segíteni de nem nagyon ment neki.Már majdnem kijutottunk de akkor valamit közénk dobtak amitől mind a kettőnket elnyelt a sötétség.. Én valami fura szobában ébredtem fel . Csak üldögéltem amikor bejött egy orvos megnézte hogy élek- e aztán kiment. Egy óra múlva bejött még egy aki kicipelt innen megkötözve egy laborba.-leültettek egy székre és megláttam azt az embert aki annyit kínozta a szerelmemet.-mérgesen nézek rá és próbálok kiszabadulni.

-Csak nem szökni próbálsz megint.-tekintetem még mindig rajta volt.

-Mit csináltatok vele?-üvöltöttem

-Még semmit nyugodj meg. De téged nem hagyhatunk életben mert gátlod a kísérleteket. Megvolt az esélyed hogy bizonyíts azért hogy érdemes lenne életben hagyni de csalódtam benned. 

-Te szemét ezt még visszakapod!

-Hogyan ha halott leszel? Na mindegy nem akarok semmit összekoszolni.-hozott egy tűt és belém akarta nyomni amikor betörték az ajtót és egy sereg hibrid özönlött be rajta.-senkit nem akartak megölni aki éppen harcolni akart velük az csak megsebesítették. Ez az én falkám volt. Eljöttek értem. -kettő jött felénk az egyik leütötte az orvost a a másik eloldozott engem és intett hogy menjünk. De az orvos még hozzánk szólt:

Ha megakarod keresni nem ebben az épületben van egy nagyon távoli helyre vittük tőled. És ha vége van a kísérleteknek eladjuk egy gyűjtőnek rabszolgának. Remélem érted mire célzok.-elkapott az ideg odamentem hozzá és puszta kézzel megfojtottam. Amikor már kilehelte a lelkét jött több katona akik meg akartak minket fékezni de mi könnyű szerrel kijutottunk. Nagyon ügyes csapatom van. Büszke is vagyok rájuk mindig. Kimentünk az épületből és egy erdőig futottunk ott leültünk és megpihentünk.

-Mina hogy találtatok meg? Mina volt a helyettesem amíg csavarogni vagy Aitot védelmezni mentem.

-El is felejtetted hogy pont az ilyen esetekre raktunk rád nyom követőt.

-Jah tényleg. El is felejtettem.

-És ő hol van?

-Nem tudom ketté választottak minket szerintem. És itt nem éreztem a jelenlétét.-csak a földet bámultam. -Mina odajött hozzám a vés a vállamba boxszolt.

-Nyugi megtaláljuk hiszen egy csapat vagyunk.

-Remélem igazatok lesz.-csináltunk egy csoport pacsit

A falkámról: 12-en vagyunk. Én vagyok a vezér de senkit nem alacsonyítok le mert nekem nagyobb a rangom. Mina a helyettesem. És nálunk mindenki valami macskaféle. Én párduc vagyok közöttük meg van leopárd,jaguár, tigris, párducok stb. Mindegyikünknek elege lett a hibrid és ember  kísérletekből és az állandó parancsolgatásból. Ezért összeálltunk és harcolunk ellenük bár kevesen vagyok de annál erősebbek is. Mindegyikkel abban a laborban találkoztam ahol Aitoval is. Utánam szöktek meg és mindenben segítenek nekem.

-Hallod jut eszembe ráraktad a nyom követőt amit adtam?-mondta Mina

-Igen..tényleg így megtalálhatjuk. Még jó hogy valaki gondolkodik helyettem.-Megnéztem a telom ami kiírt a nyomkövető helyét és lesokkoltam.

-Na mivan? Hol van?

-Hát mit ne mondjak nagyon messze van tőlünk. Mi Japánba vagyunk de őt kivitték Amerikába.

-De a távolság nem akadály!

-Igazad van. Akkor mikor induljunk?

-Szerintem holnap most aludjunk rá egyet holnap gyorsan megtervezzük és elindulunk.

Mindenki lefeküdt de én nem tudtam aludni. Folyton Aiton járt az eszem és azon hogy mit csinálnak vele. Remélem időben ott leszünk. 

Másnap korán keltünk megcsináltuk a tervet és indultunk is. Néha megállítottak minket és volt egy kis balhé de végül eljutottunk Amerikába ahoz az épülethez ahol Aito van. Egy napig azt néztük hogy van az őrség és hogy őt mikor viszik ki tudja hova. Nem mertem belegondolni.

Egyik reggel bementem megnézni mi van vele és azért is hogy ismertessem vele a tervünket. Beöltöztem dokinak és az is a szerencsémre senki nem vette észre hogy nem is vagyok nekik ismerős de legalább a maszk valamennyire takart az arcom.Megtaláltam a szobáját és benyitottam egy nagyon kevés ideig néztem rá a szemeiben semmi félelmet nem láttam. Nem bírtam tovább odamentem hozzá és átöleltem ő kicsit tétovázott de visszaölelt.

Sziasztok! Ennyi lett volna ez a rész. Remélem tetszik nektek. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek aki ezt olvassa! Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat! A következő részben találkozunk!

Sziasztok!